Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez

f Bnd.fy László Eltérés a Doletsko-féle különbségtől (0,268 m) = 11,0 mm, azaz ugyanaz a számérték, amelyről kimutattuk, hogy a Vásárhelyi-féle hasonlítósík tszf. magasságának felkerekítésóből származik. Ha pedig a vizsgált Cl. alappont 1894. évi tényleges magasságát óhajtjuk kiszámítani, a fentebb levezetett 1864. évi értékéből a közben eltelt 30 esztendőnek megfelelően 30 - 0,000548 = 0,016 m-t le kell vonnunk : 105,640 — 0,016 105,624 m. Hasonlítsuk ezt az értéket össze az eredeti Vásárhelyi-féle magassággal : 105,624 - 105,

358 0,266 rti. Miként látjuk, néhány mm-re élesen a Doletsko-féle pontjegyzék adataiból számítható különbséget kapjuk. d) A Folyammérnöki Hivatal (valószínűleg 1885-ben) meghatározta a Fő-utcában, az azóta elpusztult Klausemann-féle ház (az eredeti pontjegyzék szerint : Víziváros, Vízkerti rakpart 61 1/2) falába beépített LXI. sz. vastábla magasságát. A szóbanforgó magassági alappontot a Háromszögméreti Számító Hivatal az 1871. évi budai lejtmérés alkalmával helyezte el. Magassága Marek szerint 29'—0"—0"', vagyis 9,166 m a lánchídi Duna-sempont felett. Ez utóbbinak 1871. évi magassága : 96,616 m, tehát a LXI. sz. alappont magassága (1871, nadapi rendszerben) : 105,782 m. Ugyanez átszámítva 1885-re : 105,775 m. Vizsgáljuk meg ezek után a Folyammérnöki Hivatal által megadott magassági értékeket, hogyan viszonyulnak a fentiekhez. H LXI. (1871, Marek) = 105,782 m H (1864) = 96,632 m H LXI. (F. M. H. a V. O. rendszerében) . = 105,752 m H (1885) = 96,605 m + 0,030 m + 0,027 m A fentiekből tudjuk, hogy a lánchídi sempont levezetése 1863 októberében törtónt. A LXI. sz. alappont értékeiben mutatkozó 30 mm-es különbség megfelel a lánchídi mérce-pillér 1864—1885 között bekövetkezett 27 mm-es süllyedésnek. H LXI. (1885, Marek) = 105,775 m H LXI. (F. M. H. Vásárhelyi-rendszerben) =' 105,438 m + 0,427 m Ez a különbség viszont azzal a 42 cm-rel azonos, amelyet a Vörös Lászlóféle felvétel elemzése során találtunk.

2

2 Ez azt látszik bizonyítani, hogy a Vásárhelyi-féle Duna-mappáció lejtmérési adatait még az 1850-es évek előtt (legalább is részben) átszámították az 1810 körüli katonai háromszögeléssel kapcsolatos magasságmérési munkálatok Adria-feletti rendszerébe. A Budán és Pesten megvizsgált Vásárhelyi-féle fixpontok A Vásárhelyi Páltól származó magassági alappontok közül Buda és Pest határában mindössze kilencet tudtunk megvizsgálni és azonosításukat megkísérelni. Az eredmény a következő : 1. A régi budai (hajóhídi) vízmérce 0-pontja (1. fentebb). 2. Az óbudai határban, az Illés-malom ablaktalpa. A Duna jobbpartján, a pesti sziget (Margitsziget) felső végével átellenben. A többi felsorolt ponttal 1836/38-ban kötötték össze lejtméretezóssel. Az 1949. évi helyszínelés alkalmával az épület biztosan « V. ö. Bendefy L., 11 n. id. m.