Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez

Adalékok. Vásárhelyi lejtméréseihez J 41 azonosítható volt. Jelenleg üzemi üdülővé van átalakítva. A kérdéses ablak nem volt fellelhető. (Egyébként ezt a pontot már az 1894/95. évi dunai szintezés alkalmával sem tudták azonosítani, s éppen ezért a nyomtatásban kiadott kimutatásba se vették fel.) 3. A volt cs. és kir. katonai ruharaktár épülete Óbudán, a jobbparton (2. ábra). A pont : a kapu talajmenti fészke. A többi ponttal 1832-ben kötötték össze lejtméréssel. (1894/95-ben nem tudták azonosítani.) Az 1949. évi helyszínelésnél az épületet megtaláltuk. Ma az óbudai dohánygyárhoz tartozó nyersdohány-raktár. (Az ajtókon elvétve még a fekete-sárga sávok és az osztrák címer a kétfejű sassal jól kivehetők.) Az 1949. évi helyszínelés alkalmával, amelyet az Illés-malomival együtt Ouáth Emil főmérnök hajtott végre, több kapufószket is beszinteztünk, azonban a kapott eredmény azt bizonyítja, hogy a kapualjzatot azóta az épület belsejében kb. 50 cm-rel 2. ábra. Az óbudai dohánygyárnál (egykor csász. és kir. katonai ruharaktár) lévő Vásárhelyi-féle fixpont helyszínrajza. Eredeti méretarány 1" : 50°. Eredetije „rajzoltitott a K. Tisza Mérési Intézetben, April' havában 1845." (Az eredeti térképlapot a Vízrajzi Intézet "múzeuma őrzi). megemelték. (Az utca felőli oldalon kb. 160 cm-rel emelték meg a szintet a járdaépítés alkalmával.) Míg

1 a szóbanforgó kapufészek Vásárhelyi-féle magassága (nadapi rendszerben) 104,327 m. jelenleg a kapufészkek átlagos magasságát 104,840 m-ben állapítottuk meg. Több eredménnyel sikerült azonosítanunk hat további Vásárhelyi-féle fixpontot. Ezek közül a 4—6. számúakat Guóth Emil és László Sándor mérnök a 7—9. számúakat pedig László Sándor, valamint Feles Antal és Repay Zoltán főmérnökök helyszínelték. Az alábbi kimutatásban (II. táblázat) a két különböző szintezéssel meghatározott fixpontoknál az 1949/50-es eredmények középértékét adom meg. /