Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez
I Adalékok Vásárhelyi lejtméréseihez 151 rendszerben. A Fő-utca 26 sz. házon, amely egykor a régi budai harmincad épülete volt, majd a rác Tholits Dobroszláv birtokába került — mint említettem — három árvízjegy volt elhelyezve : az 1775., 1830. és 1838. évi árvízszint jelölésére. (Úgy látszik, hogy magasságmérés szempontjából az 1775-iki lehetett a legkedvezőbb magasságban.) A Vásárhelyi-féle hasonlítósík tszf. magassága (3) =.148,225 m. Ebből levonva a Vásárhelyi-féle pontjegyzékben az 1775. évi árvízjegyre megadott 139—6"—8 3/ 4'", azaz 44,113 m-t, az árvízjegynek Doletsko idejében (1864) volt magasságához : 104,112 m-hez jutunk. Térjünk át ebből az 1885. évi magasságid ; vagyis a közbeeső időszak alatti dunaparti süllyedésnek megfelelően vonjunk le 21 0,548 = 12 mm-t. Az árvízjegy 1885. évi magassága tehát a Vásárhelyi-féle eredeti adatokból számítva : 104,101 m. A Folyammérnöki Hivatal 1885. évi magasságméréséből pedig 103,920 m-es adat van feljegyezve. A különbség 0,181 m, ami mindenképpen ellentmond eddig levezetett eredményeinknek. Az 1775. évi árvízjegynek ősi vízrajzi magassága ugyanis 104,010 m volt. (L. 6 a. id. m. I. táblázatot és fentebb a) alatti kimutatást.) Hogy ez az átszámított mérési adat melyik évből származik, pontosan nem tudjuk, de nagy valószínűséggel 1838 előttről, mivel az 1838. évi árvízjegy bemérése hiányzik. Ez esetben 1834-re'gyanakodhatunk, mivel Vásárhelyi ebben az évben (okt. 17-én) határozta meg a Duna helyi vízszinének magasságát. Ebből a feltevésből indulva ki, az 1885. évi magasságot úgy kapjuk meg, ha a 104,010 m-ből 51 • 0,548 mm-t levonunk. Az eredmény: 103,730 m. A különbség 104,010 m-hez viszonyítva = 0,28 m, ami a „Stabiles Netz" munkálataiból eredő magasságra utal. Ha azonban a 103,920 m-es adathoz viszonyítjuk, a különbség mindössze 0,19 m, ami a fentebb mutatkozott 0.181 m-nek felel meg. Abból, hogy a Stabiles Netz 0,28 m-es szabályos eltérésével szemben az 1885. évi eredménye 0,181 m, illetőleg 0,190 m-es eltérést mutat, nem tudok más következtetésre jutni, csakis arra, hogy vagy egy 10 em-es durva hiba van a meghatározásban, vagy, —- ami sokkal valószínűbb — hogy a törzskönyvbe téves adat került be. Mert ez a 103,920 m-es magasság (a mérési hibahatárt figyelembe véve), nem az 1775. évi, hanem az 1830. évi árvízjegy 1885. évi magasságának (számításunk szerint : 103,905 m) felel meg. c) Doletsko Ferenc a főváros pesti részének általa megkezdett lejtmérését a városi tanáccsal támadt viszálya miatt nem fejezte be. 1874-ben Thier Ede mérnök egészítette ki elődje hálózatát, 2 1 s ez alkalommal még 11 peremes öntöttvastáblát helyezett el. így — többek között — az akkori Ferenc József rakpart 41. sz. házba építette be a Cl. sz. vastáblát („Pest sz. kir. város lejtmérési alappontja"), s annak magasságát 28'—6"—0"'-nak ( = 9,008 m) határozta meg a Duna lánchídi sempontja felett. Thier közvetlenül a szomszédos Doletsko-féle pontokhoz csatlakozott, tehát a sempontnak 1864. évi magasságára vonatkoztatott értéket ad meg. Eszerint az azóta elpusztult pont Thier-féle magassága : 96,632 + 9,008 • 105,640 m országos (nadapi) rendszerben. • Ugyanezt a pontot a Vízrajzi Osztály is bemérte 1894-ben. A lánchídi sempont Vásárhelyi-féle magassága a vízrajzi adatok szerint : 96,350 m. A Vízrajzi Osztály számára tehát a Thier-féle érték ezt jelentette : 96,350 + 9,008 105,358 Ezzel szemben, meghatározása szerint 105,615 A különbség 0,257 m 2 1 Thiçr Ede, a Doletsko Ferenc-féle pesti városi lejtméréshez, csatolt még 11 magassági alappontot. V. ö. Bendejy L., Pest szab. kir. főváros első szabatos lejtmérése. Tér h épéstiti KöJ. VIII. évf. (Sajtó alatt.)
