Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez

Adalékok. Vásárhelyi lejtméréseihez J 41 A Yásárhelyi-íéle hasonlítósík tengerszín feletti magassága A Vásárhelyi Pál nevével kapcsolatban emlegetett különféle lejtmérések általában mind magasan fekvő alapszintre vonatkoznak, de alapszintjeik különbözők. Nemcsak arról van szó, hogy más az alapszintjük a dunai és a tiszamenti lej főzéseknek, hanem meg. kell említenünk azt is, hogy mind a dunamenti, mind a tiszakörnyéki lejtmérések, önmagukban sem egységesek, hanem több — egymástól szakaszonként lényegesen eltérő — alapszint (hasonlítósík) tartozik hozzájuk. A Vásárhelyi-féle hasonlítósík tszf. magassága az eredeti munkarészekben nem található meg. Vásárhelyi idejében erre nem is volt szükség. Az első erre vonatkozó közléseket a Doletsko-iéle pontjegyzékben, illetőleg Galgóczy Károlynál olvassuk.

1

9 A Doletsko-féle pontjegyzék adatai olyan alapvető fontosságúak, hogy az alábbiakban szószerint közlöm, zárjelben megadva a méterrendszerbe átszámított értékeket is. ,,S z. k. Pest város lejtmérése. Jegyzőkönyve azon állandó pontoknak, melyek sz. k. Pest város összes belterületén az e célra készített, a pontok méretjegyeit a Duna sempontja fölött számítandó magasságban mutató 's ezen magasságban a ben felsorolt épületeken befalazott vastáblák által megállandásittattak, valamint azon állandó pontoknak, melyek a duna Petronell melletti víz állás mutató sempontja alapján 1840 évben lejtméreteztettek és az újból történt lejtmérettel összehasonlfttatván, több újból meghatározott ponttal szaporittattak. Méretjegyi adatok A régi Budai vízállás mutató O-pontjának méretjegye — 164'—1"—

б

3//" (51,878 m) a Duna Petronelli 0-pontja alatt. — A Budapesti lánczhidnak budai pillérjén alkalmazott s a régi budai O-pont és a duna folyamnak esésére vonatkozó 0-tpontnak méretjegye = 164'—0"—11"' (51,861 m) a duna petronelli O-pontja alatt. Ugyan ezen 0 pontnak méretjegye, mely az újból készített lejtmérésnek alapul szolgál = 0'—0"—0"'. A budapesti lánczhidon alkalmazott vízállás mutatónak 0 pontja 304'—10"— —5

1/

1"' (96,364 m) az Adriai tenger vízszine fölött fekszik. Az 1775. évi jeges árvíz 24'—2"—9"' (7,66 m) magas volt a régi 0 pont fölött. (Nadapi rendszerben: 104,33 m). Az 1838-ik évi március 15-ik és 16-ik napjai közt támadt árvíz 29'—5"—0"' (9,30 m) magas volt a régi 0 pont fölött (középszámban). (Nadapi rendszerben: 105,93 m,) Az 1841. évi árvíz március 12-én 19'—5" (6,14 m) magas volt a régi 0 pont fölött. (Nadapi rendszerben-. 102,77 m.) Az 1850. évi árvíz február hó 12-én 24'—0" (7,58 m) magas volt a régi 0 pont fölött. (Nadapi rendszerben-. 104,21 m.) gg A Duna folyam. Buda-Pest között középszámban 100 ölenként 5 eséssel bir." ' 1U

U Másik forrásunk, amire támaszkodhatunk, Galgóczy Károly id. munkája.

1

9 Galgóczy nem volt ugyan műszaki ember (hites ügyvéd, képzett gazda és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt), de id. munkája minden adatán megérzik a gondosság, amellyel azt beszerezte. így alább idézett szintezési adatait is eredeti térképekről, illetőleg szakemberek útján szerezhette be, ezért hitelességükhöz alig férhet kétség. Munkájában a fixpontokról sokkal részletesebb leírást találunk, mint Sziberth-nél, a Vízrajzi Évkönyv X. kötetében. Úgy látszik, 1

9 Galgóczy K., Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája. Második rósz. Budapest, 1877. 71—72. 1.