Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez
144 В en defy László A régi budai vízmérce sempontjából indult ki Tenczer Károly 1839. évi lejtmérése. Ennek alapján elkészült Pest város magassági térképe. Ez a térkép az újonnan épült töltéseken kívül a csatornahálózat rendezésének tervét is tartalmazza. 1 4 Tenczer lejtezése szorosan kapcsolatos a korábbi Vásárhelyi-féle munkálatokkal, s megadott magassági értékei ugyancsak a petronelli függők rendszerébe tartoznak. A régi budai vízmérce, — a dunai vízmércék törzskönyvében található feljegyzések szerint — 1849-ig szolgált a napi vízállások rögzítésére. 1850-ben elkészült a Lánchíd budai pillérén az öles mérce, s ezzel a régi mérce élvesztetíe addigi gyakorlati jelentőségét. Azonban, hogy a korábbi és a későbbi lejtmérések között a tényleges kapcsolat meglegyen, szükség volt a két mérce kezdővonása közti különbségnek meghatározására. Erre 1863-ban került sor, a Doletsko-féle pesti lejtméréssel kapcsolatban. 1 5 A régi budai és a lánchídi öles vízmérce sempontjának viszonyát 1863 október 22-én négy kiváló mérnök : Clark Ádám, Doletsko Ferenc, Szumrák Pál és Wallandt Henrik „külön-külön foganatosított lejméréssel" határozta meg. E „négyszeres lejtmérés eredménye a Duna lejtméreti sempontjával, s illetőleg a budai vízmérce méretjegyével összehasonlítva mind össze csak 5"' (öt vonalnyi = 10,98 mm) különbséget mutatott", olvassuk a Doletsko-féle lejtmórést ellenőrző bizottmány III. üléséről felvett jegyzőkönyvben. 1 6 Ezt a — felkerekítve — 11 mm különbséget annak idején nem tartották' figyelemre méltónak, maga Doletsko Ferenc azonban számon tartotta, sőt utólag, a pontjegyzékhez fűzött bevezető megjegyzésekben módosította. Ugyanis az 1863—1865. évi Doletsko-féle lejtmérés protokolluma a Lánchíd öles vízmércéjének kezdővonását 164'—0"—ll"'-ban (51,861 m) adja meg (petronelli függőben). Az eredeti Vásárhelyi-féle protokollumban, amelyet az 1863. évi Lejtmérési bizottmány tagjai bizonyára ismertek, a régi budai vízmérce sempontjának magassága 164'—1"—6 s/ 4"'. 1 7 Ha ebből levonunk 5"'-t, 164'—1"—l 3/ 4"'.t kapunk. Ez az érték 2 3/ 4"'-lal, azaz 6,04 mm-el tér el attól az értéktől (164'—0"—11"'), amelyet a bizottmány a Duna lánchídi sempontja magasságául elfogadott. Annak hogy mi késztette erre, noha rendelkezésére állott a fentebb ismertetett négyszeres lejtméretezés jól összevágó eredménye, nem tudtam írásos nyomára akadni Azonban igen valószínűnek tartom, hogy a fenti érték a következőképpen származhatott. Kiindulási alap a régi budai mérce nullapontjának Vásárhelyi-féle magassága (petronelli függőkben) : 164'—1"—6 3/ 4'" Mivel a Lánchíd sempontja magasabban van, tehát a függő számértéke kisebb ; eszerint ebből levontak 5"'-t ; az eredmény tehát 164'—1"—1'/ 4'" 1 4 Nivau-Plan der к. Freistadt Pesth innerhalb des Stadtgrabens und der im Jahre 1838. erbauten nördlichen und südlichen Schutz- oder Strassendämme. Zusammengestellt im Monat Mai und Juni 1839 unter der Leitung des Navigations-Ingenieurs Carl Tenczer. Gezeichnet durch Pribék, Massányi und Gruber K. Mappierungs-Ingenieure. (1 : 3600 méretarányú eredeti tervrajz, a Vízrajzi Intézet birtokában.) A Tenczer-fóle lejtmérés eredeti protocollumát : „Verzeichniss der im Jahre 1839 durch den König. Navig. Ing. Carl Tenczer im ganzen Umfang der König. Freistadt Pesth an den einzelnen Gebäuden bestimmt wordenen Niveau-Fixpuncte" c. füzetet ezidőszerint az Orsz. Földméréstani Int.. (II/4. csoport : Orsz. Felsőrendű Szintezés) őrzi. 1 5 Bőv. 1. Bendefy L., 6 a. id. munkájában. 1 6 Pest-Buda régi lejtmérése. -— Budapest, Városház levéltárában : Pesti levéltár Intimata A. N. — A. 1868. — Lejtmérési munkák 4819. 1 7 A Vásárhelyi-féle lejtmérési pontjegyzékben (1. 12. jegyz.) az ide vonatkozó eredeti szöveg a következő : ,JSlo llS.'Von No 90 auf 80° abivärts ist der Ofner Pegel. Gotte des Nullpunkts 164—1— 6 3/ t.
