Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez

/// m Adalékok. Vásárhelyi lejtméréseihez J 41 Ha ezt az értéket a vesszők elhagyásával pongyolán írjuk fel, az 1" számjegye szorosan a mögötte lévő l-es számjegy elé kerül, a hüvelykek helyén pedig nem marad számjegy, vagyis oda — ez esetben — csakis 0 kerülhet. Ha most még a s/

4"' értéket kerekítés címén elhagyjuk, előttünk áll a Doletsko-féle protokollumban feltüntetett 164'—0"—11"' érték. A bizottmány a két mérce közötti 5"«' eltérést nem tartotta számottevőnek, és a két mérce sempontját azonos magasságúnak vette. Azonban ha szabatosan, teljes szigorúsággal járunk el, a lánchídi sempontra felírható, hogy függője > 164'— 1"—1

3/

4"' Adria feletti magassága pedig 304'—1

0"—5

l/

4 A Vásárhelyi-féle hasonlítósík magassága tehát 468'—11"—7 Ez az érték tehát ismét csak Ő"'-lal különbözik a 469'—0"—0"' értéktől ; ezt a különbséget, — úgy látszik — szintén tudatosan hanyagolták el. Másrészt, — az előzőkben ismertetett adatok alapján -— felírható az is, bogy 304'—10"— б

1/! + 164'— 0"—11"' . 468'—11"— 4

1/„"' Ez a magasság csak 7

3/

4'"-lal ( = 17 mm-rel) különbözik a felvett 469'-tól. Minthogy az 5"' és a 7

8/

4'" között csak 2

3//" ( = 6 mm) a különbség, ezt se vették figyelembe. (Ez az a bizonyos 17 mm-es különbség, amely egyedül Doletsko pontjegyzókében szerepel.) Mivel bizonytalan, hogy idők folyamán ki melyik értéket használta fel, leghelyesebb, ha a két érték (a 11 mm és a 17 mm) középértékét fogadjuk el jövőbeni számításaink céljára. Tehát a lánchídi és a régi budai vízmérce sempontja közti különbség 14 mm-nek vehető. I. táblázat A Duna sempontjának magassági viszonyai 1881 és 1950 között, mai országos, azaz nadapi rendszerken Évszám és meghatározás Lánchídi öles mérce sempontja (m) Lánchídi méteres mérce sempontja (m) Régi budai vízmérce sempontja (m) 1834, Vásárhelyi 1839, Tenczer 1850, (számított) 1864, Doletsko 1871, Háromszögm. Szám. Hivatal, Marek 1877, Vízrajzi Intézet 1886, Vízrajzi Intézet 1894, Vízrajzi Intézet 1922, Vízrajzi Intézet (számított). 1932, Háromszögelő Hiv., Gnóth . 1934, Vízrajzi Intézet 1938, Szfőv. Városm., Bence T. . . 1938, Vízrajzi Intézet, Rónay . . . 1944 , 1950, Országos Földm. Int., László S. 96,656 96,632 96,640 96,635 96,632 96,626 96,618 96,616 96,609 96,604 96,600 96,589 96,586 96,577 96,624 96,618 96,613 96,608 96,597 96,594 96,585 96,614 96,611 96,606 96,601 en csatlakozás!) (Furatos falitáblához való helyte 96,586 I 96,594 96,586 I 96,594 A Lánchíd felrobbantása a mércepillér süllyedését idézi elő 96,577 96,586 Ezek szerint a két vízmérce nullapontjának 1863. évi összeszintezéséből levezetett, megközelítően azonos magasságból következik, hogy mindkettő azonos fogalmat, azonos sempontof kívánt jelölni. Magukat à nullavonásokat 10 Vízügyi közlemények . r