Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez

Adatékok Vásárhelyi lejt m tréseihez 143 hasonlítani. Annak ellenére azonban, hogy a régi budai vízmérce sempontjára alapozott magassági felvételek elszigetelt (relatív) rendszert alkottak, számos lejtmérésnek kellett már a XIX. század elején is lennie, aminek éppen VöröR térképe is egyik fő bizonyítéka.

1

1 1834-ben a pesti és budai partmenti részeken Vásárhelyi Pál kisebb mérvű lejtmérést végzett. Ezeknek a felvételeknek szintén a régi budai vízmérce kezdő vonása volt a kiinduló pontja. 1834. okt. 17-én erre az alapszintre vonatkoztatva határozta meg Vásárhelyi a Duna helyi vízszintjének magasságát, amire később többször is hivatkozás történik. Mindezideig tehát a régi budai vízmérce sempontjára vonatkoztatott magasságok épp úgy az alapszinttől felfelé számítva értendők, mint pl. a tengerszintfeletti magassági mérőszámok. 1836-ban azonban a dunamenti lejtméréssel elérkeztek Budáig, és a vízmércét bekapcsolták a Petronellirendszerbe. Ekkor az addigi 0'—0"—0"' értékű sempont magasságát Petronelli-függőkben is meghatározták. Ez az érték : 164'—1"—6

3/

4'", azaz 51,878 m.

1

2 (A Petronelh-rendszer alapszintje (hasonlítósíkja) magasan fekvő szint ; tehát a pontok magassági helyzetét felülről lefelé tartó függőlegeseken, „függőkön" mérjük. Minél magasabban van egy pont, függőjének értéke annál kisebb, illetőleg fordítva : minél mélyebb helyzetű valamely pont, függőértéke annál, nagyobb.) A nagy pesti árvíz utáni munkálatok során végrehajtott lejtméréseket ugyancsak a régi budai vízmérce sempontjára alapozták. így ezt a sempontot használta kiindulópontul Vásárhelyi 1838 okt. 14-én, á dunai nullvíz magasságának megállapítása alkalmával.

1

3 • 1840-ben Vásárhelyi Pál a mai pesti belvárosban végzett kiterjedtebb szintezést. Ezt a magasságmérést is a hajóhídi (azaz a régi budai) vízmérce sempontjához viszonyította. (1864-ben Doletsko Ferenc a még fellelhető pontokat újból lejtméretezte.) 1

0 Alap' s vlzhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak, mellyet a N. M. M. K. Helytartó Tanács kegyes Engedelme mellett a magyar országi Tekintetes Építő fö Kormány kebelében találtató legújabb 's legjobb eredeti térképekről, és tökéletes vízhelyzeti adatokból 1" ( — ) 100 öl mértékre készítvén a' Tekintetes Hídegyesület' Honunk javán fáradhatatlanul munkálkodó Nagy Méltóságú, Méltóságos, Nagyságos, Tekintetes, Nemes és Nemzetes Tagjainak alázatos tisztelettel ajánl Vörös László a' Kiadó és ország' s dunamérési hiteles Földmérő. Budán MDCCCXXXIII. A térkép /

5-re kicsinyített színes mása megjelent ,,A pest-budai árvíz 1838-ban". c. munkában. (Sierk. : Németh K. Bp. 1938. Bp. Szfőv. kiadj Lásd Lászlóffy W. : Az árvíz műszaki leírása. 186. 1. és Lászlóffy W. : Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása. Vizügyi Közlemények, 1938. évi 1. szám. 1

1 Vörös László térképe magassági adatainak a mai országos (nadapi) rendszerbe való beillesztésével foglalkozik Bendefy L.: „A volt gellérthegyi csillagászati állomás és a budapesti koordináta-rendszer" c. tanulmánya. — Térképészeti Közi., VIII. évf. (Sajtó alatt.) 1

2 Az eredeti munkarészt, amelynek címe : „Auszug der standhaften und interimal Pegel, so auch der festen Gegenstände, und intermedirten Fixpuncte, sammt deren, nach der über dem Fixpuncte No. I

a Petronell gégenüber 10 Wiener Sehuch angenommenen Vergleichungs-Ebene ausmittelten Niveau-Cotten aus dem Pegelstand Vormerkungs-Niveau und Wasserspiegel Fixirungs-Protocollen der hydrometrischen DonauStroms Vermessungs Operate von den Jahren 1831, 1832, 1834, 1835 <£.• 1836." (számozatlan oldalakkal, puha kötésben), az Orsz. Földméréstani Intézet (П/4. csop. : Orsz. Felsőrendű Szintezés) őrzi. 1

3 Edvy Oy. 8 a. idézett kéziratából, az eredeti Vásárhelyi-féle munkarészek alapján.