Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - V. Dr. Bendefy László: Adalékok Vásárhelyi Pál 1834-1844 közötti pest-budai lejtméréseihez

140 В en defy László Közbevetőleg megjegyezzük, hogy a Monarchiában hivatalosan első ízben 1762-ben kezdődött meg a háromszögelés. Ez időben mérte Liesganig József jezsuita pap azt a négy alapvonalat, amelyre az egész háromszöghálózatot felépíteni kívánták. Közbejöttek azonban a napoleoni háborúk. Ez időben — hadászati okokból — megalakult Salzburgban, a szállásmesteri törzsön belül, a katonai háromszögelési osztály (1806), amelynek hadmérnökei 1807-ben nekifogtak a magyarországi háromszöghálózat kifejlesztésének. 1829-ig a Duna mentén Budáig, a Kárpátok vonulatát követve pedig Erdélyig jutottak el. Ez volt az a dunamenti háromszögelés, amely kapcsolatos a Vásárhelyi-féle Duna-mappációval. (A Vízrajzi Intézet gyűjteményében tárolt Vásárhelyirelikviák között egy csomó kevésbbé összefüggő, ide vonatkozó háromszögelési munkarészt találtam. Ezeket — feldolgozás végett — az Orsz. Földméréstani Intézet vette át, s jelenleg annak felsőgeodéziai osztálya őrzi.) Az 1840/42-ben megalakult bécsi К. u. K. Militärgeographisches Institut mérnökkari tisztjei tovább fejlesztették a fentebb említett háromszöghálózatot. Munkálataikhoz csatlakozott az 1850-ben életre hívott magyar „Állandó Kataszter", a későbbi Állami Földmérés elődje. Az új hivatal — korszerűbb alapokon — 1855/56ban kezdte meg egy még kiterjedtebb háromszöghálózat kifejlesztését. Ezt a hálózatot mind a kéziratos munkarészek, mind a szakirodalom „

Stabiles Netz"nek nevezi. A „Stabiles Netz" kifejlesztése alkalmával trigonométriai magasságmérést is végeztek. Ennek nyomát megtaláljuk még ma is a „Dunai vízmércék törzskönyvé"-ben,

2") és az Országos Földméréstani Intézet nyilvántartásában lévő, a háromszögeléssel kapcsolatban meghatározott (trigonométrikus) magasságok egy része is ezzel a munkával kapcsolatos. A Duna-mappáció során lejtmérésekre csak 1831-ben került sor. A szintezés kiindulópontja az alsóausztriai Petronell községtől nyugatra, a Duna balpartján, a község középpontjától 1164 öl, azaz 2207 m távolságban lévő I. sz. szelvénykő (Fixpunkt I.) volt. Ennek magasságát önkényesen 10''—0"—0"'-ban vették fel függő értékben, azaz a rendszer alapszintje 10 lábbal a I. szelvénykő felső lapja felett volt. (Méterben : 3,161 m, Adria felett pedig : 145,069 m, a Stabiles Netz rendszerében, és 1,45,352 m, nadapi rendszerben.) Petronell Dévénytől légvonalban 12,2 km távolságban van. Hogy miért kezdték a munkát itt, és nem a magyar államhatárnál, annak komoly oka volt. Az osztrák részről végzett vízrajzi felvételek ugyanis Petronellig terjedtek, s a magyar mérnököknek előbb pótolniok kellett a Petronell és Dévény közötti szakaszon hiányzó adatokat. A lejtmérés üteme részleteiben a következő volt : 1831 évben elkészült a Petronell—Dévény—Gutor közötti rész, 1834 „ ,, a Gutor—Vének közötti rész, 1836 „ ,, a Vénsk—Szentendrei-sziget közötti rész, 1832 „ ,, Szentendrei sziget—Buda déli széle közötti rész.

3 A felvételről írott és rajzolt hosszszelvény és magassági pont jegyzék készült. Ezekből tekintélyes mennyiség származott át korunkra.

4 A munkarészekhez tartozott : „A lejtméréseknél, a kereszt- és hosszszelvény-felvételeka A szóbanforgó régi hálózati munkálatok anyaga ezideig nagyobbrészt ismeretlen volt. 1949/50-ben sikerült fellelnem a még megmaradt munkarészeket. Bővebb ismertetésükkel rövidesen foglalkozni szándékozom. 3 L. Gonda i. m. 79—80. és 82—83. 1. 4 A magassági pontok jegyzőkönyve több füzetben és több egyesített példányban is fennmaradt. így pl. : Niveau Protocoll Extract zur den in der Donau Strecke von Ofen bis Duna Földvár. . . bewirkten Nivellierung im Jahre 1836. Ausgearbeitet durch L. Turkovits D(onau) Mappeur Ing. im Jahre 1836 (kézirat). Alappontok távolságai' Jegyzőkönyve Petronelltől Péterváradig. (Kéziratos füzet.) , Cottentabelle № 390. des Längen Profils von I'm Haupt Niveau Fixpuncte am linken Niv. Fixpuncte LXIII. in Ungarn. Die Vergleichungs Ebene ist Ober dem Fix-