Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - II. Dr. Bogárdi János: Hordalékos folyófizek ülepítésének néhány gyakorlati kérdése

Hordatékos vizek ülepí'.ése 37 latban legtöbbször előforduló y

t — 2650 kg'rn

3 fajsúlyú hordalékanyaggal számolunk, az alábbi összefüggésből számíthatjuk ki : í 2650 Г 1000 + ( 50,9 v

2 — 1100 d) —1— 2 650 000] C, (gr/m

3) = 1000 ! -( (2) ^ 2650 — I 1000 + ( 50,9 v

2 — 1100 d ) —

J \ A fenti összefüggésből a telítési töménységet grjm

3-ben kapjuk, ha a, sebességet m/sec-ban, a hordalék szemátmérőjét és a közepes vízmélységet pedig m-ben helyettesítjük be. Hasonlóképpen számíthatjuk а С (kg/m

3) töménységhez tartozó telítési sebességet,

5 adott d(m) átmérőjű hordalékanyag és H(m) közepes vízmélyság esetére, ha ugyancsak a gyakorlatban legtöbbször előforduló y

1 = 2650 kg/m

3 fajsúlyú hordalékanyaggal számolunk : v

t (cm/sec) = 14,0071 100

0-1000Ï 1100Й+Я с (3) \

1 + ~2650~ . I A telítési sebességet a fenti összefüggésből cm/sec-ban kapjuk, ha a töménységet kgjm

3-hen, a hordalék szemátmérőjét és a közepes vízmélységet pedig m-ben helyettesítjük be. A telítési töménység és a sebesség közölt összefüggését elméleti meggondolásokkal vezették le. A gyakorlatban kívánatos biztonság növelése céljából ajánlatos, ha Ct és vt értékeit nem az átlagos szemátmérővel, hanem a legnagyobb előforduló szemátmérővel számítjuk. Visszatérve a feliszapodás elkerülésére vonatkozó üzemi követelményre, ha a folyó vizéből kivett víz töménysége С Ct-nél, akkor а С —Ct = С

x töménységének megfelelő hordalékmennyiséget kell a hűtővízből kiválasztani. С \ Ez azt jelenti, hogy az egész hordaléknak a| • 100 j %-nyi része ülepítendő le. Ha ismerjük a hordalék szeincseeloszlását, meghatározhatjuk azt a szemnagysághatárt, amelynél durvább szemnagyság-töredékek százaléka éppen «gyenlő az előbbiekben kiszámított százalékkal. A végből, hogy a feliszapolódás elkerülésére vonatkozó üzemi követelményt kielégíthessük, a fentiek szerint meghatározott szemnagyságnál durvább anyagot le kell ülepítenünk. Ez a példa mutatja, hogy a feliszapolódás elkerülésére felállított üzemi követelményt a megengedett töménységértékre és ezt végül is a megengedett legnagyobb szemnagyság-határ megállapítására vezetjük vissza. Ez minden, az ülepítéssel kapcsolatos üzemi követelménynél így van, vagyis minden üzemi követelményt végeredményben visszavezetünk egy szemnagysághatár megállapítására. Mivel pedig az ülepílés mérvét a szemnagyság-határnál durvább töredéknek a teljes hordalékmennyiséghez viszonyított arányával mérjük, az ülepítés szükséges mérvét minden esetben egy az üzemi követelmények alapján megállapított szemnagyság-határnál durvább szemnagyságok leülepítése fogja, megszabni. 1 Lásd a 2. jegyzetet. 5 Lásd a 2. jegyzetet.