Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - II. Dr. Bogárdi János: Hordalékos folyófizek ülepítésének néhány gyakorlati kérdése

36 Bogárcli János hető anyagot el kell távolítanunk. A kolloidális anyagot pedig, mint ismeretes, valamelyik derítési módszerrel kell kiválasztanunk. Ilyen eset azonban nagyon ritkán fordul elő az ülepítéseknél. Legtöbbször nem tudjuk pontosan a töménységérték megengedett felső határát. Ha a vízkivétel pl. hűtővíz biztosítását szolgálja, a megengedett legnagyobb töménység nem ismeretes. Lesz azonban ebben az esetben is olyan üzemi követelmény, amely — bár közvetve — bizonyos meggondolások alapján meghatározza a töménység határértékét. A .továbbiakban látni fogunk erre vonatkozó gyakorlati példát is. A másik magától értetődő feltétel szerint a lebegtetett hordalék szemnagyságát tekintve lesz a szemnagyságoknak egy olyan határértéke, amelynél durvább anyagot feltétlenül ki kell zárnunk a rendszerből. Sajnos, ennél az üzemi követelménynél is csak kivételes esetben állanak rendelkezésre a szemnagyságok meghatározott határértékei. Ha a vizet pl. öntözés céljára vesszük ki, akkor általában minden 0,05 mm-nél nagyobb szemnagyságot kell előre kiválasztani. Ez a szemnagysághatár is azonban esetről esetre változhat az egyes öntözéseknél. Hűtővízkivételnél nincs megállapítva szemnagysághatár. Vízerőműveknél, a turbinák élettartamának megnövelése céljából, általánosan elfogadott megállapítás^ szerint a 0,3-—0,5 mm-nél nagyobb szemű hordalékot ki kell választani. És így tovább, a legkülönbözőbb vízfelhasználásoknál más és más, többé-kevésbbé bizonytalan az a szemnagysághatár, amelynél nagyobb szemnagyságú hordalékot feltétlenül le kell ülepíteni. A gyakorlatban, mint láttuk, az üzemi követelmények meghatározása legtöbbször nem a megengedett töménységértékek, vagy a megengedett legnagyobb szemnagyságok megadásával történik. Az üzemi követelményeket ugyanis általában nem ilyen egyszerű módon szokták megszabni. A vízfelhasználás módjától függően az üzemi követelmények igen különböző formában szoktak jelentkezni. Anélkül, hogy az összes lehetséges üzemi követelményt fel kívánnánk sorolni, célszerűnek látszik, ha a kérdés jobb megvilágítása érdekében az üzemi követelményeknek néhány, a gyakorlatban előforduló' jelentkezési módjával külön is foglalkozunk. Egyik igen gyakori üzemi követelmény, amely különösen hűtővízbeszerzéseknél fordul elő, hogy a hűtővizet szállító rendszer feliszapolódását kell elkerülnünk. Ennek a feltételnek az értelmében az ülepítés mérvének olyannak kell lennie, hogy a hűtővízrendszerbe kerülő víz a még benne maradt szenynyeződégt, lebegtetett hordalékot sehol se rakja le. A feliszapolódás elkerülése szempontjából ebben az esetben a hűtővízrendszerben fellépő sebességek a leglényegesebbek. A sebességértékeket a rendszerben keringő hűtővízforgalom, vagyis a vízszállítás nagysága, valamint a hűtővíz mozgására szolgáló keresztmetszeti terület egyértelműen meghatározza. Ismerve a sebességeket, megállapítható, hogy azok az ismert hordalékanyagból milyen С töménységet tudnak fenntartani. Tudjuk, hogy megadott hordalékanyag esetén minden sebességhez egy bizonyos maximális Ct, ú. n. telítési töménység tartozik, amelynél nagyobb töménységek esetén a feliszapolódás már be fog következni. A ?;( m/sec) sebességhez tartozó telítettségi töménységet

1 adott d (m) átmérőjű hordalékanyag és H (m) közepes vízmélység esetén, ha a gyakor-