Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - I. Dr. Lesenyei József: Hulladékok anaerob rothasztása

Hulladékok anaerob rothasztása II csökken, végül kiszáradnak és különösen a fonalas, rostos anyagok segítségével összeálló réteget alkotnak annyira, hogy esetenként felnőtt ember járhat is rajtuk. Amíg az 1. eset szerinti úszóréteg képződése természetes folyamat és az úszóanyag időnkénti — évenkénti — eltávolítása csekély mennyiségénél fogva nem ütközik nehézségbe, addig a 2. alatti úszóréteg képződésének megakadályozása az üzemi nehézségek, sőt zavarok elkerülése végett igen fontos feladat. Az úszóréteg képződésének megakadályozása különösen az Emscherkutaknál volt elsőrendűen fontos, mert az úszóréteg eltömíti a gázelvezető csöveket és még esetleg az ülepítőteret is fertőzte rothadást okozó baktériumokkal. Általában az úszórétegképződés és habzás csak bedolgozásnál vagy savanyodásnál következik be. A különválasztott rothasztásnál képződő úszóréteggel Prüss foglalkozik. Állítja, hogyha a gázfelfogó harangot, — amelyet eppen az úszórétegképződés megakadályozása miatt helyeztek el vízszint alá — kiemelik és a vízszint fölé helyezik, a felszínen képződő vékony réteget vagy vízsugárral bontják meg, vagy keverőszerkezettel akadályozzák meg a túlságos összeállását, nem idézhet elő komolyabb zavarokat. Abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a néhány méter vastag úszóréteg eltávolítása után a gázfejlődésben rendszeresen lényeges csökkenés állt elő, vizsgálták az úszórétegből még képződő gáz mennyiségét. Laboratóriumi kísérleteket végeztek, és megállapították," hogy az." úszóréteg minden meggondolás nélkül a többi iszappal együtt kirothasztható, a fejlődő gáz összetétele azonos a fenékiszapból képződő gázéval. A különböző jellegű szennyvíziszapot rothasztó berendezések úszórétegeinek rothasztása 171, 545. 236 és 256 cm

3/gr szerves anyag eredményhez vezetett. A szennyvízben lévő olajok és zsirok is növelik az úszóréteget, és nehezen rothadóvá teszik. Állati zsírok jól rothadnak és bőven adnak gázt. Konyhai hulladékok Felmerült az a gondolat, hogy a háztartások, vendéglők, szállodák, stb. konyháiban, a vásárcsarnokokban és élelmiszer-üzletekben előálló szerves anyagtartalmú szemét, konyhai hulladék és ételmaradék a szennyvíz-iszappal együtt kezeltessék. így elmaradna a háziszemét sok kellemetlenséget okozó szállítása és további kezelése. A hulladékoknak a szennyvízbe juttatására két lehetőség van : vagy közvetlenül a háztartásokban, a konyhai lefolyóra szerelt daráló

rszerkezeten át jut a szerves anyag a csatornába, vagy megszervezett gyűjtéssel és együtt történt megdarálás útján a város különböző pontjain, esetleg a szennyvíztisztítótelepen juttatják a szennyvízbe. Hozzávetőleges vizsgálatok szerint az említett szerves hulladékoknak a szennyvízhez juttatása a szennyvíz összes szilárd és szerves anyagainak mennyiségét megkétszerezi, biokémiai oxigén igényét (В. О. I.) 25%-kai emeli, s ugyanakkor a zsírmennyiség több mint kétszeresére nő. Egy kísérleti telepen az ülepített és élesztett iszapot szeméttel olyan arányban keverve rothasztották, hogy a szemét szervesanyag mennyisége a teljes szervesanyag 33%-ára rúgott. A 30 C-fokon lefolyó rothadás 9 napig tartott. Ezalatt 1 g szerves anyagból 562 cm

3 (32,7% C0

2-tartalmú) gáz keletkezett. Tapasztalták, hogy igen fontos az anyag víz alatt tartása. A sze-