Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VIII. Kisebb közlemények

136 Kisebb közlemények Ha az oldalbukó mentén a vízszin lineáris változását tételezzük fel, a ha — hf l egyszerű arányosságból amivel , • vagyis Qold = h— hj X ha hj h = hj X dQ = 2/3 ß V2g h

3/

2 dx Г 2 >_ / ha — hj \3/2 = 1 J/> V2 g ( hj + J

L~-V j dx Ebből integrálás után : ' 4 _ ha**—.K?* Qold — ßV 2gl • (6a) 15 , ha — hf amely kifejezést Schaffernak a h = (m — e) helyettesítéssel 5/2 5/2 ,, 4 , {mg—e) — (m

t — e) Qold — — ß \'2g l (6) 15 " m

a — mj alakban írt fel. A bukóéi közelítő hosszát ebből kiszámítva meghatározható az érdességi tényező ós a számításmenet megismétlésével a pontosság a megkívánt mértékig fokozható. Amint látjuk a (6) képlet lényegében nem egyéb, mint a (2a) kifejezés változata £ = 1-gyel. Schaffernak képletében kifogásolható az érdességi tényező, és a lineáris vízszínvonal feltételezése. A § tényező elhanyagolása, — legalábbis nagyobb ólhosszaknál •— nem jelentős. Herz eljárása a vízszínvonal szakaszonkénti számításán alapul. Kiindulásként a munka- és energia-egyenlőség Schaffernak által is használt differenciál-egyenletét választotta. 2 dh = Jdx + d (7) Úgyszintén, Schaffernakhoz hasonlóan, ő is feltételezi a vízszín egyenesvonalú kialakulását és a ^ 5/2 5/2 4 r— h, — h

« Qold = — ß Al \

r2g ^ (8) 15 Ah képletet használja. Herz módszere abban különbözik Schaffernak eljárásától, hogy az oldalbukón átfolyó vízmennyiséget a szakaszonként számított részletekből kapjuk. Az jljárás tehát igen hosszadalmas. Forchheimer az oldalbukók számítására a / \ 2/3 / 2 \2/3 h

a + hf l

2,o (Qi—Qu) -(yí*2fir) - J-^l

2'

3 (9> képletet adta meg, amely a (2a) kifejezés egyszerű átalakítása, ismét £ = 1-gyel. A kép-