Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - VIII. Kisebb közlemények
Békési— Schaumann: Olda.bukók 137 letbon l és hf ismeretlenek. Forchheimer a két ismeretlen kiszámításához szükséges második képletként a Qi—Q a / Ql + Q a * . hi = — — — I " ' " " 1 —77 i 4 Jl ' 2 g F* \ 2 F ) R ' 1 (10) kifejezést használja. Ez más alakban írva h a — hf-2 g ahol V l ' П l'— hp a súrlódási magasságveszteséget adja (R = hidr. sugár, n — érdesei? 1, 4 ségi tényező, J = a csatorna esése), vagyis visszavezethető a Bernoulli-tételből folyó alábbi kifejezésre : N Va h a -j- ~ -j- h s =• hf 2 Vf_ 2 g + JI (10a) De Marchi kimutatta, hogy az oldalbukó mentén a vízszínvonal kialakulása a víz mozgási állapotától függ. Éspedig áramlás esetén az átbukási magasság a folyás irányában lefelé növekszik, míg rohanó lefolyásnál lefelé csökken. Ezt az elméletet Oentilini kísérletek alapján is igazolta. De Marchi annak feltételezésével fejti ki képletét, hogy az oldalbukó mentén az energiavonal a fenékkel párhuzamos. Kiindulási képletei : dQ 2 r— 3/2 л =— - fi Va g h dx 3 (11.) - Я — m f 2*7 Q = F V — lm y2g (H — m) A levezetést elhagyva, a bukóéi hosszára kapott képlete í = : В 2 HH — e Зе( H-~h a h a — e - 3 arc sin 'H — ha H H — hf ha — e -)- 3 arc sin (12) (13) — I (14) E?) " De Marchi képletének használatához diagrammot szerkesztett, amely az Engels ás Forchheimer szerint számított eredmények közé eső értékeket ad, de a görbék hegyesszögű metsződése miatt nem pontos. Eíért csak nagy méretarányban használható, viszont esetenkinti elkészítéso időtrabló. összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy az oldalbukón át történő vízlefolyás számítására évtizedeken keresztül kialakult számos eljárás és a végzett kísérletek a lefolyás mikéntjét már tisztázták. A keresett méretekre vonatkozó képletek sokat fejlődtek, de ugyanakkor bonyolultabbá váltak. A mérnöki gyakorlatban szükség volna pontos és lehetőleg a (2) kifejezés szerint felépített képletre. Kísérleteket kellene végezni a í tényezőre és a Л-tól ós í-től, esetleg K-től való függésére vonatkozóan is. A tervező számára bizonyára akkor is segítséget nyújtana egy ilyen képlet, ha csak jó közelítést, a tervek kidolgozásában támpontot adna. Ha azután építésre kerülne sor, a hosszadalmasabb, pl. a megbízható de Marclii •eljárás alkalmazása is megérné a fáradtságot. Békési János
