Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VII. Trummer Árpád: Víztározási lehetőségek a felső Zagyva és a Tarna völgyében

120 Trümmer—Babos A völgy talaja, csak részben vízzáró. A gát helyéül diabázzal átszőtt palarészeket kell kikeresni, és éppen ezért a gáthely kiválasztásához részletes geológiai vizsgálatokat kellene végezni. A zárógát megépítése esetén a vasútvonalat és műutat valamivel magasabb szintre kell áthelyezni. C) Az egyesült Tarna völgye A recski és pétervásári ág egyesülése alatt következő dombvidéki völgyszakasz víztározás szempontjából azért előnyös, mert egyetlen elzárással a Tarna egész vízgyűjtőjéről lefutó vizeket össze lehet gyűjteni. Két lehetőség van erre : a) A Sirok község alatti, és b) a Tarnaszentmária község feletti. a) Sírok alatti völgyelzárás. Ez Sirok község alatt 1,5 km-re, a Kis- és Nagyvárhegy közötti hosszú szűkületben épülhetne, kereken 400 km

2-es vízgyűjtőterülettel. A 70—80 m hosszú és 10 in magas gát 4,2 millió m

2 felületű és 14 millió m

3 térfogatú medencét zárna le. Sirok község előnytelen fekvésű új telepítésű részének, valamint belterületének gyökeres megváltoztatását, kitelepítését bármilyen 3—4 m-nél magasabb gát építése esetén végre kell hajtani. A keletkező tározómedence felfelé Szajla köfcségig, nyugatra a Dalia-csárdáig terjedne. A tározási hely jelentőségére való tekintettel a •tanulmány részletesebben tárja elénk a két völgvág domborzati viszonyait, és a vasúti vonalak helyzetét. • A sirok-dallai medencét erdős hegyoldalak szegélyezik. Fekvése nagyou szép, amit tározás esetén csak fokozna az itt keletkező vízfelület. Geológiai vonatkozásaira jó tájékozást adnak a szomszédos kőbányák, mindamellett a kőzetek alakulása miatt a részletes tervezést alapos geológiai vizsgálatnak kell megelőznie. A tározómedence sliragyagból álló bélésére való tekintettel vízzárónak látszik, azonban a Sirok község környékén lévő riolittufa-rétegek miatt fontos annak ismerete, hogy az agyagréteg felhajlik-e ezekre, és ha igen, milyen magasságig. Ennek a szép és gazdaságos megoldásnak kényes pontja Sirok községnek geológiai alakulása. b) Tarnaszentmíriai völgyelzárás. Mielőtt a Tarna elhagyná a hegyvidéket, Tarnaszentmária felett 1,5 km-nyire található tározásra alkalmas utolsó völgyszűkülete. Idáig a vízgyűjtője 415 km

2 kiterjedésű. A tározótér térfogata a gát magasságával erősen változik. Ha csak 10 m magasságra építjük, 3,5 millió m

3 vizet tározhatunk, míg 15 m gát esetén már 14,6 millió m

3-re emelkedik a térfogat, A magasabb gát építése természetesen erősebben érinti a meglévő birtok- és művelési viszonyokat, sőt a Kőkút pusztai új. telepekre nézve is változást jelentene. Geológiai szempontokból ez a megoldás nem kedvező, mert az egész környék talaja riolittufa, vagyis nem vízzáró. Ezért a döntő szót a geológiai vizsgálat fogja kimondani. A Tarna völgyeiben kínálkozó lehetőségek közül leg gazdaságosabbnak a Sirok község alatti völgy szorulatban építhető tározót kell tartanunk. A kisebb lehetőségek viszonylag kedvezőtlenebbek. A szajlai és pósvárszögleti kedvező lehetőségeket a Tarna csekély vízhozama miatt nem lehet .jól hasznosítani. A kis magasságú zárógátak nem gazdaságosak és nagy párolgási veszteségükkel a síkföldi tározómedencékhez hasonlítanak. Egyes megoldásoknál azonban nem a párolgási, hanem az elszivárgási vízveszteségektől kell tartanunk. .