Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - VII. Trummer Árpád: Víztározási lehetőségek a felső Zagyva és a Tarna völgyében

Tározón a. Zagyva vízgyűjtőjében 129 Látjuk tehát, hogy a Bárna patak völgyén jobbak a domborzat nyújtotta tározási lehetőségek, mint ami a vízhozamok révén kínálkozik. 2. A Felső-Zagyva völgyeiben a Tar községtől északra létesíthető elzárás a legértékesebb. A tari szorosban 10 m magas és 250 m hosszú zárógáttal egy kereken 5 km hosszú, mintegy 3,0 millió m

2 felületű és 12,2 millió m

3 űrtartalmú medencét létesíthetünk. Az elzáráshoz tartozó vízgyűjtőterület mintegy 330 km

2. A zárógát helyén részben vízáteresztő riolittufák vannak, ezekre azonban a medence oldalán vízzáró sliragyag rétegek hajlanak föl. A két kőzétféleség viszonyát csak részletes vizsgálatokkal lehet földeríteni. A völgyzárógát megépülése esetén a vasútvonal és a műút egyes szakaszait magasabb szintre kell áthelyezni. Mátraverebély és Tiribes puszta lakóinak mintegy felerészét kell áttelepíteni. Ezek mindenesetre komolyabb nehézségeket jelentenek, mindamellett a nagyobbszeríí tározási lehetőségeket ezek ellenére is gazdaságosnak kell tartani. 3. A Kövecses patak völgyében, a) a kovésbbé érdekes mátrakeresztúri lehetőség mellett b) a Hasznosvári völgyelzárás jöhet leginkább számításba. Ezt a Hasznos község felett mintegy másfél kilométerre lévő várromtól 250 m-rel feljebb eső völgyszűkületnél lehet célszerűen létesíteni. Itt a zárógát csak 50—60 m liosszú lenne, és 25 m magas duzzasztással egy 420 000 m

8 felszínű és 3,8 millió m

3 térfogatú medencét létesíthetnénk, amelynek vízgyűjtője 47 km

2 kiterjedésű lenne. Itt csak a pásztó-galyai műút átépítésére volna szükség. A talajadottságok a tározás szempontjából nem kedvezőek. A vízzárás szempontjából megfelelő helyet csak részletes geológiai kutatás alapján lehetne kijelölni. A hasznosítható 3,8 millió m

3 vízmennyiség felfogására esetleg célszerűbb egymás fölött 2 kisebb gátat építeni. B) A Tarna-ágak völgyei A szerző említette négy lehetőség sorából a pétervásári Tarna-agon elsősorban a Sirok feletti, a recski-ágon a Dalla-csárdai völgyelzárást emelhetjük ki. Részletesebben csupán ezekről emlékezünk meg. a) A Sirok feletti völgyelzárás. Közvetlenül Sirok község északi végénél, a várhegy és a Fehérkőbérc között van völgyeizárási lehetőség. A zárégát hossza mintegy 300 m, a hozzátartozó vízgyűjtő kereken 220 km

2. Egy 13 m magas zárógáttal 12 km hosszú és kereken 5,5 millió m

2 felszínű medence állítható elő, összesen 26 millió m

3 térfogattal. Ennyi vizet itt általában össze sem lehet gyűjteni, g ezért elegendő volna a gátat 7 m magasra építeni. Ebben az esetben egy 7,5 km hosszú tározóban lehetne a 7,8 millió m

8 vizet összegyűjteni. A geológiai viszonyokat az előzetes szemlélet alapján kedvezőtleneknek kell ítélnünk. Ezért csak részletes talajvizsgálatok alap-án lehetne a tározás mellett döntenünk. Esetleg a kedvező talajviszonyú szajlai völgyelzárást kellene megépíteni, amely a Szajla községtől délre fekvő szűkületben létesíthető. Itt egy 250 m hosszú és 10 méter magas gáttal 9 km hosszú, 4,5 millió m

2 felületű és 15 millió m

3 térfogatú medence létesülne. Ez még mindig több mint az itt. várható 7—8 millió m

3-nyi vízhozam. b) A Dalla-csárdai völgyelzárás. Ez a recski Tarna-ágon építhető meg. A gát hossza 250—300 m lenne, magassága pedig 7 m. Itt 2,1 millió m

2 felületű és 5,7 millió m

3-re becsülhető térfogatú medencét létesíthetünk. Ebben az esetben Recsk község belsőségeinek alsóbb részét körtöltéssel kell megvédeni.