Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)
1. szám - I. A magyar Dunaszakasz szabályozásának kérdései
6 A- dunaszabályozás kérdései sok alapján szabályozta Girnrdon változó keresztszelvények (változó normálisprofil) alkalmazásával a Rhône folyót. Girardon rerdszeie tehát önálló szabályozási rendszer és alkalmazható kis- és 1 C2ép\izekre egyaránt. AmiFelsődunánk esetében, amelyet előzőleg az állandó keresztszelvények (normális profil) alkalmazásával középvízre már szabályoztak, a Girardon elvei szerint végrehajtott szabályozás a középvízszabályozá^t kiegészítő kisvízi szabályozás volt. Az első lépés ennél a rendszernél a sodorvonal helyes vonalozása. Kerülni kell a hosszú egyeneseket, egyébként alkalmazkodnunk kell vele a meglévő szabályozási művekhez. A sodorvonal helyszínrajzi alakja : kanyarulatok egymásutánja. Megfigyelések alapján kell megállapítani a kanyarulatok fél hullámhosszát (inflexiótól inflexióig mérve) és a tetőponton a sodorvonalnak a szabályozási vonaltól való távolságát. Ez a távolság általában a mederszélesség %— 1/б _0 (1 része. Altalános szabályozási szempontok a magyar DunaszakasZQn A szabályozási módszert mindig a szakaszjelleghez kell alkalmazni.. Míg a hordalékkúpon mozgó Felsődunán a szakasz feltöltődő jellegére való tekintettel a párhuzamművekkel való összeszorítás volt a megfelelő módszer, amely a kiegészítő kisvízszabályozással tökéletesíthető, a lejjebbfekvő szakaszokon, hol a Dunának már egységesebb a medre, jó eredményeket lehetett volna elérni a változó keresztszelvények módszerével. Ezt a módszert azonban akkor, amikor a Középduna szabályozásához hozzáfogtak, még nem ismerhették. A Váci Duna-ágat, amelynek középvízi medrét előzetesen még nem állandósították, 1949-ben már a korszerű elvek szerint kezdték szabályozni. Ezt az új szabályozási módszert a Budapest alatti szakaszon is célszerűen lehetett volna alkalmazni, de csak kb. Paksig, ameddig a Duna még fenéken görgetett hordalékot is szállít. Pakstól lefelé, minthogy ott a Duna már legnagyobbrészt lebegtetett állapotban szállítja hordaléüát, és partjának, fenekének is finom, csekély ellenállóképességű az anyaga, egyoldalú párhuzamművekkel, illetve sarkantyúkkal nem lehetett volna a partokat az alámosás elien meg\édeni r s a kanyarulatok fejlődése és vándorlása ellen biztosítani. Ezen a szakaszon is előbb a homorú partokat kell rögzíteni és biztosítani, és ezután kerülhet sor az egységes, jól kialakult meder kiképzésére Ez nemcsak a hajózás, hanem a jeges árvizek megelőzése szempontjából is fontos. Minden egyes folyószakaszra általános tervet kell készíteni. Ennek alapján azután a részletterveket a felmerült szükségnek megfelelően l idolgozva, a munkálatokat el lehet végezni. Általános terv készült a Felsőduna szabályozására — a régebbi 1880—82. évi középvízi és 1899. évi kisvízi szabályozási tervtől eltekintve — 1936-ban, a Középduna szabályozására 1893-ban, majd a Budapest és Paks közötti szakasz szabályozására 1942-ben. A váci ág szabályozására 1949-ben készült általános terv. Hátra van még a Pakstól az országhatárig terjedő dunaszakasz általános tervének elkészítése, mert ennek a szakasznak is megvannak a maga külön problémái, főleg a zajló jég zavartalan levezetése szempontjából. Az egész magyar dunaszakaszra vonatkozóan egységes szabályozási kisvízszint kell bevezetnünk : ez egyben a legkisebb hajózási vízszin.
