Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

Természetes medrek. A keresztszelvény 57 közt, a hullámtéren, gátszakadásoknál, stb. stb. távolról sem egyenesvonalú és egyenletes az áramlás. Ilyen helyeken a keresztszelvény tekintélyes részében áll, helyben forog, sőt visszafelé áramlik a víz (vízhengerck, forgók és áramlási árnyékban levő helyek töltik ki a szelvényt), és nem tudjuk, hogy mekkora az a rész, amely résztvesz a vízemésztésben. A 24. ábra jtéldát mutat arra, hogy ugyanazon vízfolyás közelfekvő szelvényeinek területe közt is mekkora lehet a különbség. Ismeretes, hogy a folyómedrek hosszszelvénye mennyire változó. Kisvíz idején kimélyülnek a gázlók és betöltődnek a kanyarulatokban lévő mély gödrök, nagyvíz idején emelkednek a gázlóküszöbök és kanyarulatokban kimélyül a fenék. A szelvényterület változása igen jelentékeny lehet. Mindezek ellenére előfordul, hogy számításokat kell végeznünk természetes medrekre vonatkozóan, — pl. egy hídszelvényben rögzített vízszin alapján számítani a lefolyt árvízmennyiséget. Ilyenkor arra kell 24.^ ábra. Két szomszédos medernyilvántartási ügyelnü , hogy sohase a síkban, yj^gja^iegg^gek eltérése—13%, a hozzájuk tarhanem a terben vizsgáljuk a kérdést. toz

ó szelvényterületeké +73%. Ne gépiesen számoljunk a szel- Fig. 24. Deux profils voisins de la Tisza. L'écart vényterülettel, hanem nézzük meg, des largeurs des plans d'eau est de —13%, celui nem ferde-e a szelvény az árvíz des aires de profil est de 73%. fő lefolyási irányára (amikor a területnek a folyásirányra merőleges vetületével kell számolni), nem fekszik esetleg kanyarulatban vagy nem mélyült-e ki más okból (ilyenkor a kisvíz alatti szelvényrész területét csökkenthetjük az inflexiós szelvénynek megfelelően), nincsenek-e áramlási árnyékban fekvő részei, stb. Mindebből látjuk, hogy számításunk csak közelítő, inkább becslésszerű lehet, nem szabad tehát túlzásba vinni a „pontosságot", amelynek amúgyis csak papíros-értéke van. Szándékosan nem említettem példaként a tervezett hidak vagy begátolások okozta duzzasztás számítását. Az ilyen esetek legtöbbjében nem lehet, tehát nem is szabad számítani

5

9. b) A sebesség. Számításánál általában három tényező szerepel: 1. a hidraulikus sugár, 2. az érdesség és 3. az esés. Lássuk őket sorjában. 1. A hidraulikus sugár a szelvényterület és a nedvesített kerület hányadosa. A terület kiszámítása egyszerű, de már a kerületé igen körülményes, mert a keresztszelvényt torzított mértékben szoktuk ábrázolni. A természetes medrek szelvénye rendesen széles és lapos, általában nem követünk el tehát hibát, ha a nedvesített kerület helyett a víztükörszélességgel számolunk, vagyis a hidraulikus sugarat a középmélységgel helyettesítjük. A végből, hogy az elhanyagolás súlyáról számszerű fogalmat alkothassunk, kiszámítottam különböző trapéz szelvények és körív esetére a hidraulikus sugár 5

9 LÁSZLÓFFY: V ilogabott fejezetek a víztan köréből. Mérnöki Továbbkévzö Intézet, I. kötet. 1. füzet. Budapest, 1942. »