Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

56 A vízsebesség számítása A szelvény állandóságának biztosítása földmeder esetéhen az ú.n. megállapodott meder problémájához vezet

5

7. A kérdés az indiai öntözőmérnökök gyakorlatában merült fel: olyan szelvényméreteket kellett keresni, amelyek biztosítják, hogy a mederfenék nem mélyül ki, sem nem iszapolódik fel. Az ennek a feltételnek megfelelő Bari Doab csatomán (Punjab) végzett mérések alapján vezette le 1895-ben KENNEDY R. S. klasszikus tapasztalati képletét, amely egyszerű exponenciális összefüggést állapít meg a középsebesség és a mélység közt. A víz iszaptartalma, a meder anyagának ellenállása, a szelvény alakja, stb. mind az egyetlen arányossági tényezőben jutnak kifejezésre. Több mint 20 év telt el, amíg végre felmerült az irodalomban a megállapodott meder kérdése, és azóta, — különösen a hordalékkutatással kapcsolatban, — számos szerző foglalkozott vele. Különösen kiemelkednek LACEY G. és INGLIS C. újabb, már hidraulíkailag is alátámasztott képletei

5

8. Inglis a poonai központi öntözésügyi és hidrodinamikai kutatóintézetben végzett kísérletek nyomán írta fel képleteit, amelyek a megállapodott meder szélességét, szelvényterületét, sebességét, középmélységét és esését adják meg különkülön a vízmennyiség, továbbá a víz iszaptartalma, a szemcsék közepes átmérője és ülepedési sebességük függvényében. A képletekben szereplő számállandók meghatározása még további kísérletek tárgya kell, hogy legyen. A Szovjetunió nagyarányú öntözési terveivel kapcsolatban az orosz kutatókat is élénken foglalkoztatja az állandó jellegű szelvény kérdése. HIBSKAN SZ. A. cikkem tördelésekor kezembejutott tanulmánya (Hidrotechnika i Melioracija, 1950. évi 5. szám) igen jelentős eredményekről számol be. Az állandó vízmennyiséget szállító csatornák méretezésénél legfőbb segítségünkre Forchheimer idézett műve lehet. 36) Látjuk belőle, hogy a szerző képletében szereplő állandók milyen tág határok közt ingadozó adatok középértékeként adódtak és, hogy ennek következtében, még burkolt szelvények esetében sem tudjuk méretezési feladatainkat 5—10%-nál nagyobb pontossággal megoldani. Még sokkal bizonytalanabb a méretezés az öntözőcsatorna-Aáfózatoí: esetében: а vízmennyiség nem teljesen állandó, a vízkivételek következtében a vízszinesés helyi változásokat szenved, helyi iszaplerakódásokkal kell számolni, stb. 4. Természetes medrek vízemésztésének számítása Természetes vízfolyásokkal kapcsolatban a sebességi képletet rendesen a lefolyó vízmennyiség kiszámítására használjuk. Ennek megfelelően külön-külön kell foglalkoznunk a Q = F • v szorzat két tényezőjével. a) A keresztszelvény. Sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a sebességi képlet egyenesvonalú egyenletes vízmozgásra vonatkozik. Kanyarulatokban, szigetekkel megosztott mederszakaszokon, kisvízi szabályozó művek (sarkantyúk) 5

6 Dit. LAPRAY GÉZA: Közvetlen m 'idszer trap '/.szelvényű csatornák méretezésére. Vízügyi Közlemények 1940/1. szám. (Méretezési táblázatokkal.) LAMPL HUGÓ: Vízvezető nyílt földcsatornák burkolásának időszerű kérdései. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1949. 5

7 DB. ВО G A RIJI .JÁNOS: Hordalékmozgás a folyószabályozásban. Vízügyi Közlemények, 1942/3 — 4. szám. 215. s köv. old. 5

8 INGLIS, CLAUDE, Sir: Historical Note on Empirical Equations, developed by Engineers in India for Flow of Water and Sand in Alluvial Channels. — International Association for Hydraulic Structures Research. Second meeting. Stockholm, 1948.-