Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - V. Szakirodalom

Klaus—Rácz : Az Elba szabályozása 245 Klaus Ottó : Az Elba kisvízi szabályozása.

1) (/Die Niedrigwasserregelung der Elbe). Die Bautechnik, 26. évf., 8. és 11. szám. Berlin 1949. — 236— 241. és 33$—341. old., 22 ábra és kép. E T Q 6

27 42 Az évszázad kezdetén erőteljes fejlődésnek indult belvízi hajózás mind nagyobb hajóméreteket eredményezett, anélkül, hogy ugyanakkor a hajózóutak mélységét is megnövelték volna. Ennek folytán az Elbán különösen kedvezőtlenné vált a helyzet. Száraz években hónapokig is szünetelt a hajózás. Pl. az 1034. évben 10 millió RM-ra becsülték azt a kárt, amely a hajótér kihasználatlanságából, a hajózási balesetekből, veszteglésekből, kényszerű átrakodásokból, elmulasztott tengeri csatlakozásokból és a víziszállításra támaszkodó ipartelepek termelési veszteségeiből állott elő. A mult század folyamán történt középvízi szabályozást kiegészítő kisvízi szabályozás terve már 1911-ben felmerült, azonban a kivitelnél csak egyes kísérleti szakaszokra szorítkoztak. Az egységes kisvízi szabályozás tervei 1929—31 között készültek el a kísérleti szakaszokon szerzett tapasztalatok figyelembevételével. Szabályozási szempontból az Elbának a csehszlovák határtól Hamburgig terjedő 605 km hosszú folyami szakaszát (1. ábra) három részre osztják. A legfelső a szászországi szakasz (0—121. fkm) ; a szász határtól Artlenburgig (574. fkm) számítják a középső szakaszt, amelyhez végül a Seeve-torokig (605. fkm) érő rövid- árapályos szakasz csatlakozik. Az 1892-ben befejezett középvízi szabályozás során a hegyi jellegű szászországi szakaszon (J = 0,00026) főként partvédőműveket, a síkvidéki középső szakaszon pedig (J = 0,00024—0,00012) főként sarkantyúkat építettek. A normálszélesség 80—208, ill. 100—313 m között változott. A Havel-torok feletti szakaszon a hajózóút többé-kevésbbé 1. ábra. Az Elba folyó helyszínrajza. ') Az ismertetés egyrészt a csehszlovák Duna-Odera-Elba csatorna építéssel kapcsolatban időszerű, másrészt a felsődunai szabályozó munkálatok szempontjából érdemel figyelmet. Lásd még ezzel kapcsolatban Smetana professzor „Az Elba, Odera és Duna vízi összeköttetése és hajózhatósága" című művének ismertetését Csehidy Gézától.'(V. K. 1949/1-2. szám, 117. old.) A szerkesztő.