Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - V. Szakirodalom

244 Szakirodalom, A felszínre kerülő jeget Lambor gyűjtőnéven úszójégnek nevezi. A víz egész tömegében képződő jég a kásajég, megkülönböztetésül a fenékjégtől. ( AUber g a két égféleségre a vízalatti jég gyűjtőnevet ajánlotta.) A jégzajlás időpontjának előrejelzésére egyelőre még nincs megbízható eljárásunk. A gyakorlatban az időjárás előrejelzésének pontosságához vagyunk kötve. Maskjevics statisztikai módszere még igen nagy szórást ad.

2 A lengyel vízrajzi intézet statisztikai adatfeldolgozást készített a folyók jégviszonyairól, ós megállapította, hogy legkorábban a Visztulán, Torunnál jelenik meg a jég. Majd meghatározta, hogy ezt az időpontot hány nappal követően indul meg a zajlás a Visztula többi szelvényében és az ország egyéb folyóin. Ennek alapján készítik az előrejelzéseket a hajózás részére. A jégviszonyok előrejelzésére szolgáló tökéletesebb módszer kidolgozásának ma a megbízható feljegyzések, sőt az észlelések hiánya a legfőbb akadálya. Lambor szerint kívánatos lenne, ha 1. a folyóvizeken átlag 300 km-enkint kijelölt szelvényekben rendszeresen mérnék a víz hőfokát, mégpedig általában 0,1° C, de + 2° G alatt 0,01° С leolvasóképességű hőmérőkkel ; 2. a különböző jégjelenségek bekövetkezését legalább napra, de inkább órára pontosan adnák meg a feljegyzésekben ; 3. a jégviszonyok jelzésére általában szokásos három kifejezés helyett (zajlás, állójég, torlasz) egységesen a következőket vezetnék be a vízrajzi évkönyvekben : I : úszójég (kása- vagy fenékjég), g jégzajlás (álló jég megindulása), О parti jég, vagy helyben álló fenékjég, • a vízlefolyást befolyásoló, duzzadást okozó parti vagy fenékjég, részleges jégborítás, összefüggő jégtakaró (háromféle vonalvastagsággal, a 10 cm alatti, 11—20 cm-es és 20 cm feletti jégvastagság jelölésére), jégtorlasz. 4. A jégviszonyokról jellemző számadatokat és minden évkönyvben olyan átnézeteket kellene közölni, amilyeneket a magyar Vízrajzi Évkönyv is immár egy évtizede tartalmaz. Dr. Lászlóffy Woldemár 2) Lásd : Vízügyi Közlemények, 1945/1—4. szám. 84. old.