Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - V. Szakirodalom

Lambor—Lászlóffy : Jégképződés a folyókon 243 már csak 820—960 cm

3 durvább anyag volt, ez azt bizonyítja, hogy a zajlás erősödésével a fenék jégképződés csökken. A jégbe zárt finomszemű szilárd anyagok mennyisége az első este is igen tekintélyes volt : 664 cm

3, de harmadnapra, amikorra a zajlás intenzitása a maximumára hágott, 1080 cm

3-re emelkedett. Ez csaknem tízszerese a jég megjelenése előtt mért átlagos 120 cm

3-es lebegő anyagtartalomnak. Magának a víznek a m

3-enkénti lebegő anyagtartalma így alakult : dec. 13-án a jég megjelenése előtt 143 cm

3 dec. 14-én 7/10-es zajlásnál 135 ,, dec. 16-án 4/10-es zajlásnál 100 ,, dec. 17-én 7/10-es zajlásnál 70 ,, dec. 19-én álló jég alatt 40 ,, dee. 21-én álló jég alatt 40 ,, dec. 23-án álló jég alatt 75 " ,, dec. 27-én álló jég alatt 75 ,, dec. 31-én álló jég alatt 90 ,, A jégképződés közben megtisztul a víz, de a lebegő anyag mennyisége utána rövidesen ismét eléri rendes értékét. A fenékjég mennyisége az egész úszó jégtömeg 10—20%-ára tehető. Köbméterenkint 20—30 liter homokot ós iszapot tartalmaz, holott elméletileg 90 kg szilárd anyagot tarthatna a felszínen. Feljegyzésre érdemesek még a jég megjelenésekor uralkodó légköri viszonyok, amelyeket az alábbi táblázat foglal össze : 1940 dec. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. j 19. Óra 7 13 21 7 13 21 7 13 21 napi közép Vízállás, cm Vízhőmérséklet, C" Jégviszonyok : Léghőmérséklet, C° Rel. nedvesség, % Szélsebesség, m/sec Borultság 358 1,7 — — -1,0 -1,7 -3,2 81 82 79 4 4 5 10 10 10 368 0,2 0,0 0,0 364 0,0 0,0 0,0 319 0,0 226 0,0 206 0,0 251 0,0 228 0,0 Vízállás, cm Vízhőmérséklet, C" Jégviszonyok : Léghőmérséklet, C° Rel. nedvesség, % Szélsebesség, m/sec Borultság 358 1,7 — — -1,0 -1,7 -3,2 81 82 79 4 4 5 10 10 10 -5,0 -3,6 -8,5 66 64 76 4 6 5 10 3 0 -11,5 -8,3 -10,7 90 56 91 4 3 2 0 0 10 -7,8 84 2,7 6,7 -6,6 70 3,3 5,7 -6,8 82 3,0 6,3 -9,9 86 1,0 0,7 -10,4 86 1,0 0 A víz hőfoka 13-án, a reggel beköszöntött kemény fagy hatására 13 órakor érte el a 0° C-t, 16

3

0-kor jelent meg a kásajég és fél óra alatt a felszín 1/5-ét belepte. Másnap reggelre 2/3-os jégzajlás volt. Jellemző, hogy az égbolt mind a jég megjelenésekor, mind a 18-áról 19-ére virradó éjszakán történt beálláskor teljesen derült volt. A friss úszójég szerkezete nem szivacsos, sem nem tűszerű, hanem apró lemezek .halmaza, A víz belsejéből nem sikerült képződő kásajeget felhozni. A finom átlátszó lemezek, amelyeket Altberg laboratóriumban lefényképezett

1, a természetben láthatatlanok. A zajlás megindulásának fizikai feltételeit Lambor a következőkben foglalja össze : + 0,05° С alatti vízhőmérséklet, —5° С alatti léghőmérséklet és derült ég. A jég legnagyobb része a vízben lebegő szilárd részecskék hőkisugárzása következtében, a víz egész tömegében keletkezik. A felszíni és fenék jégképződés kisebb mérvű, az utóbl5i egyes kedvező helyekhez kötött. A túlhűlő vízrészecskék alámerülésével képződő jég mennyisége jelentéktelen. *) Lásd : Lászlóffy : A folyók jégviszonyai. Magyar Technika, 1949. febr.