Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - V. Szakirodalom

szakirodalom Hirskan Sz. A.: Üntözőcsatornák szelvényének állandósága. (Usztojcsivoje szecsenije orosziteljnich Icanalov.) Oidrotechniíca i meliorácija, 2. évf. 5. szám. Moszkva, 1950. 3—21. old., 4 ábra, 6 táblázat. E. Т. O. 626.821 Az öntözőhálózatok különböző méretű csatornáinak, árkainak együttes hossza több száz, sőt több ezer kilométer is lehet. Igen fontos gazdasági kérdés tehát a csatornák szelvényének helyes megválasztása és az öntözőcsatornák tervezési munkáinak racionalizálása. A keresztszelvény-tervezés megkönnyítését szolgálják azok a grafikonok, táblázatok ós nomogrammok, amelyeket a vízépítő gyakorlat széles körben alkalmaz. Ismeretesek olyan képletek is, amelyek elméleti meggondolások, ós az öntözési gyakorlat tapasztalatai alapján adnak összefüggéseket a célszerű csatorna-keresztszelvény egyes adatai között. A szerző tanulmányában a vízhozam ós a keresztszelvény méretei között levezetett összefüggések alapján vizsgálja a gazdaságos méretezés problémáit. A méretezést a leggyakoribb {normális), vízhozamra végezzük, de ellenőriznünk kell a legkisebb hozam és a túlterhelés esetére is. A vízhozam változására a csatorna hidraulikus adatai kevéssé érzékenyek. Két, azonos feltételek szerint méretezett csatornaszelvény esetén, amelyeknél a vízhozamok aránya 1 : 1000 (pl. 0,1 m

3/sec ós 100 m

3/sec), a középszélességek aránya 1 : 50, a nedvesített kerületeké 1 : 30, a hidraulikus sugaraké 1 : 15 és a vízmélységeké 1 : 10, az összetartozó sebességek aránya pedig csak 1 : 2—1 : 3. Az egyszerű „racionalizált" képletekkel mindig a méretezendő csatorna közelítő adatait kapjuk meg, amelyekből a helyi körülmények figyelembevételével további számításokkal állapítjuk meg a végleges méreteket. I. Az úgynevezett megállapodott medrekben az m vízmélység és a Q vízhozam közötti összefüggést az 3 m = A Y Q (1) egyenlet fejezi ki, ahol' az A „mélységi tényező" értéke : 0,85. Q és m (valamint a későbbi képletek külön nem említett tényezői is) méter dimenzióban számítandók. Ezt az összefüggést a szaljanszki, sahrudszkai, bakszanmalkai, észak-taskenti és több más kerület összesen több millió hektár kiterjedésű öntözőhálózatának adataiból vezette le a szerző. A megvizsgált 507 szelvény vízszállítása 0,16 és 262 m

3/sec között volt, 90%-uké 3 ós 100 m

3/sec között. A vizsgált csatornák egyrósze betonburkolatú. Az (1) összefüggés tehát ilyen esetben is alkalmazható. A földmederhez viszonyított szelvónycsökkenést a csatorna szélességi méretének meghatározásakor vesszük figyelembe. Az A „mélységi tényező" értéke a szokásos alakú szelvényeknél ±20%-ig terjedő mértékben tért el a 0,85-ös átlagértéktől. Ennek alapján A 0,7 esetben lapos., A = 0,7—1,0 esetben úormális és A ]> 1,0 esetben mély szelvényről beszélhetünk.