Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - V. Szakirodalom

Hirshan—Szesztai : Untözöcsatornák szelvénye 235 II. Az öntözőosatornákban megengedhető sebességek alsó határértéke (a hordaléklerakódás kezdetét jelző v

a) ós felső határértéke (a meder megbontását okozó Vf) meglehetősen közel állanak egymáshoz. Mégis szükségesnek látszik a hálózat üzeme számára legkedvezőbb gazdaságos sebesség (v

a) fogalmának bevezetése, mely természetesen mindig e két határérték között marad. Kis terepesés, mesterséges emeléssel történő vízkivétel és jól ülepített öntözővíz esetére a szerző a * ^ = 0,45 QO.l (2) egyenlettel kifejezhető összefüggést találta a gazdaságos sebesség és a vízhozam között. Ha az öntözővíz hordalékos, vagy a terepesés nagyobb, Q kitevője növekszik. Adott esetben valamely kiválasztott sebességhez aránylag egyszerű számítással meghatározhatjuk a kitevő értékét. A sahrudszkai elosztócsatornákra és a szaljanszki hálózatra a v

g = 0,45 Q

ü>

2 összefüggés adódott. A gazdaságos sebesség meghatározásánál a végzendő földmunka mennyiségére ós az esetleges szivattyúzás energiaszükségletére is figyelemmel kell lennünk. Avégből, hogy a csatornaszelvény többi adatára is hasonló egyenletet vezethessünk le, előbb a vízhozam ós a rézsűhajlás közti összefüggést kell megállapítani. (o = cotg a, ha a rézsű a vízszintessel a szöget zár be.) Tudott dolog, hogy a célszerű rézsűhajlás a talaj fizika

1 és kémiai tulajdonságainak, a vízmélységnek és az üzemi igénybevételnek a függvénye. Mégis, a megvizsgált nagyszámú adat azt bizonyítja, hogy az esetek nagy többségében Q <C 0,5 m

3/sec esetén q = 1, Q = 0,5 — 50 m

3/sec esetén о = 1,5 és Q > 50 m

3/sec esetén q = 2 az alkalmazott rézsűhajlás. Az 1,25 : 1 és az 1,75 : 1 rézsűhajlást a gyakorlatban úgyszólván sohasem alkalmazzák, pedig néha jelentős földmunkát lehetne így megtakarítani. Az (1) ós (2) összefüggés felhasználásával a további szelvónyadatok és a vízhozam kapcsolatát kis elhanyagolásokkal az alábbi egyenletek fejezik ki : A szelvényterület F = 2,22 Q°>

9 (3) S _ 4 A fenékszélesség s = 0,85 tfQ (3 l Q — q) (4) 3 4 _ A víztükörszélesség S = 0,85 J/ Q (3 V Q + q) (5) Az (5) egyenletet a gyakorlat számára mindig elegendő pontossággal S = 3,45 YW ha о = 1 1 8 = 3,90 V Q~ ha q = 1,5 > (5') és S = 4,30 ha q = 2 I alakban is kifejezhetjük. A hidraulikai számításokban gyakran alkalmazott ß = s/m és ß' — S/m tényezőkre ß = з Yq - e (6) /S' = 3|. Q + e (7) összefüggést állapította meg a szerző. A ß tényező értékére számos kifejezés található az irodalomban. A szerző ahhoz a szerinte is vitatható követelményhez igyekezett igazodni, hogy általános érvényű összefüggést adjon, amelyből mindig a tapasztalatokkal egyezően adódik a csatorna fenékszélességének és vízmélységének racionális aránya. Ezért figyelembe vette azt