Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

224 Truvimer—-Babos A felhasználható vízhozam 387 jn

3/see, amivel — áprilisi és idénybeli tározás esetén — összesen 1 530 000 kat. holdon láthatjuk el vízzel az öntözéseket. Tározás nélkül csak 201 m

3/sec-nyi vízhozamot tudunk hasznosítani, összesen 720 000 kat. hold öntözésére. Nagyon érdekes a mellékvizekre vonatkozó adatokat feltüntető 9. sz, kimutatás. A kimutatásból az tűnik ki, hogy amíg a Duna völgyében az öntözések legnagyobb részét maga a Duna táplálná, addig a Tiszánál, ha e mellékfolyók vizét öntözéssel hasznosítanék, a főfolyóból majdnem semmi sem jutna öntözésre, vagy csak kis területet lehetne ellátni. Ebből a szempontból a két kimutatás nagyon tanulságos. * A mohácsi vízmérce adatainak vizsgálata a budapesti vizsgálatok ellenőrzésére szolgált. Érdekes, hogy Mohácsnál minden változatban alacsonyabb eredmények adódtak. A szerző kimutatásaiban a mellékvizek közül nincs feltüntetve a Sió, nyilván azért, mert a nyári kis vizeket a Sión főként a Zala és a Kapós szolgáltatja. Véleményem szerint mindamellett számba kellett volna venni a Sárvíz hozamát, melyet 0,6—0,7 m

3/sec-ra becsülhetünk. Ez számbelileg nem lényeges, — 2—3000 kat. hold, —- a végkövetkeztetésre nincs befolyással, csupán a teljesség kedvéért említettem. A mellékvizekre az 5. számítási mód biztonságosabb eredményeket ad, mint a 4. számú eljárás. A három főfolyó völgyeire nézve Babos a 3. számítási módot tartja a legmegfelelőbbnek. Ennek megfelelően az ennél elért eredményeket fogadta el, mint tájékoztató adatokat. * Az eddig tárgyaltak csak a felszíni vízfolyásokból felhasználható vizekre vonatkoztak. Hátra vannak azonban az egyéb vízbeszerzési lehetőségek, amelyeket a tanulmány VI—XI. fejezetei tárgyalnak. Ezeket a következőkben ismertetjük. a) Felszíni kisebb vizekből tár ózható öntözővízkészlet Az eddigiekhez mérten csekély vízmennyiség. A hegyvidékeinken lehetséges tározások közül a Bükk és Mátra völgyeiben összegyűjthető víz 10 m

3/sec-ra becsülhető. Nyugati hegy- és domvidékünkön is lehetne valamit tározni. Az ilyen vizekből az ország területén 15—20 m

3/sec-ra becsülhető vízhozamot remélhetünk, s ezzel 60—80 000 kat. hold öntözését. (Tulajdonképpen 45—60 000 kat. holdat, mert a tározásnál a fajlagos vízszolgáltatást — a veszteségek miatt — 0,33 mpl-re kell venni). b) Artézi kutakkal biztosítható öntözővízkészlet Kisebb -— néhány holdas —- öntözések vízszükségletét ártézi kutakból is lehet fedezni. Kutatni kellene, hogy a földalatti vízkészlet elég bő-e arra, hogy belőle öntözni lehessen. Másik kérdés az ártézi vizek Na-só tartalma, amely az öntözött talaj elszikesedésére vezethet. A szerző az országban eddig fúrt artézi kutak számát 15 000-re becsüli. Különböző vidékeken működő mintegy 3300 kút adatai alapján egy kút