Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

Magyarország öntözővíz-készlete 225 átlagos vízszolgáltatását 1,6 1/sec-ra teszi. Ha ezt a közelítő számot országos átlagnak fogadjuk el, összes artézi kútjaink. vízhozama 24 m

3/sec. A kérdés tanulmányozására a Földtani Intézet már évekkel ezelőtt megbízást kapottá 1 c) A talajvízből elvonható öntözővízlcészlet Ahol .a felszíni vízkészlet szegényes, számbajöhetnek a talajvizet megcsapoló kutak. Hogy ez lehetséges, azt számos külföldi és hazai példa igazolja. A talaj vízkészlet nagyságát az öntözési időszakra Babos a következő módon állapította meg. Koehne szerint a talajvízből tartósan legfeljebb annyi vizet lehet elvonni, amennyit a hozzászivárgás pótol. Számbajön a június— augusztusi évnegyed. 1942-ben a nyári csapadék feltűnően kevés volt, országos átlagban és biztonságosan nem több 100 mm-nél. így az ország egész területén, 93 073 km

2-en, 93 073 X 10

em2 X 0,10 . . „„ ,, — тгл ™ ™— = kereken 1170 m

3/sec. 92 X 24 X 60 X 60 ' Ebből a talajba szivárgó víz csak 1/

3 rész, vagyis 1170/3 = 390 m

3/sec, amiből négyzetkilométerenként 390 000/93 073 = 4,2 mpl-es vízszolgáltatás adódik. Emberi és állati ivóvízellátásra napi 1 270 000 m

3, azaz kereken 14,7 m

3/sec szükséges. Ha ehelyett a jövő fejlődésre való tekintettel 40 m

3/sec-ot veszünk, ennek levonása után 350 000/93 073 = 3,8 l/sec. km

2 vízhozam marad öntözésre. Koehne szerint a földalatti vízhozamok km

2-kénti értéke különösen kedvező esetben 5 mpliter, közepes áteresztőképességű talajoknál 4 mpl, kedvezőtlen viszonyoknál 3 mpl, s végül erős párolgású, magas talaj vízállású, mély fekvésű helyeken 2 mpl. Szárazság idején azonban ez az érték az 1,0 mpl alá is lesüllyed. Hasonló vizsgálatokat végzett a Felső-Dnyeszter vidékén Opokov, főleg vízáteresztő (homok és tőzeg) talajokkal átszőtt részeken. Szerinte a földalatti vízhozam km

2-ként 1,4 mpl, ez azonban szárazabb időszakokban a felére is leapad. A két értéket mérlegelve ós a száraz nyári hónapokat is figyelembe véve, a területegységnyi vízhozamot Babos mindössze 1,5 mpl-nek tételezte fel. Hazánk 93 000 km

2-nyi területéből 50 000 km

2-t tekinthetünk öntözésre alkalmasnak. Ezen a részen 75 m

3/sec volna a nyári vízhozam, amellyel, — 0,25 mpl fajlagos vízellátást véve alapul, — 300 000 kat. holdat lehetne öntözni. Megemlékezik a tanulmány arról a kölcsönhatásról, mely a felszíni és a földalatti vizek között áll fenn, s ajánlja a talaj vízáramlásnak megfigyelését és a vízhozamméréseket. d) Öntözések csurgalékvízzel A csurgalékvizek hasznosítása jelentéktelennek látszik, országos viszonylatban azonban már számottevő. Még akkor is, ha az öntözési technika jó, számolhatunk 0,02 mpl/kat.holdnyi veszteségre. Egy millió kat. hold öntözésénél ez már 20 m

3/sec-nyi vízszolgáltatást jelent, 2,0 millió kat. holdnál 40 m

3/sec-ot. Ezekkel tehát'újabb 80 000, illetőleg 160 000 kat. holdat öntözhetünk.