Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

18 A vízsebesség számítása Strickler a (9) képletet 0{v) (9 la) alakban írja fel, ahol a klasszikus kifejezésmóddal 0(v) = Xv

2 + Yv - Z A függvény állandóit az említett Biel-fóle tanulmányban feldolgozott kísérleti adatokból meghatározva J = R 1 V

2 + 2 я íj 12000 Ï

2 4 и I + 218 (9 lb) ÍM.]

2 yR Ы amely kifejezés minden folyadékra és 7 mm alatti hidraulikus sugarakra (30 mm alatti csőátmérőkre) is megadja az energiavonal esését, (и a hidraulikus sugártól független állandó, símafalú húzott sárgarézcsőre и = 70, ólomcsőre и = 79). A kísérleti adatok szerint bizonyos kritikus átmérőn felül, amely a csőfal érdességétől függ, és rézcsöveknél d = 30 mm, vascsőnél d = 12 mm, а Ф (v) függvény négyzetes tagjának együtthatója l

/м

2 helyett а к arányossági tényező bevezetésével 1 X = V, k

2R az utolsó tag pedig, amelyben rj

2 szerepel szorzóként (10 C°-os vízre rj = 0,000 134 és rj

2 = 1,8 • 10~

8) rendesen elhanyagolható, úgyhogy 7 mm-nél nagyobb hidraulikus sugár esetében érdesfalú vezetékekre gyakorlatilag J = 1 km

13

3 illetve V 2 -| V yR

2 } k

2R'l» J + 7TJ k

21

2 7T Tj k

2 \ 7 if] ~ 7 (9/e> (11) A vízépítési gyakorlatban a 9/c képlet második tagja is elhanyagolható, vagyis v

2 J = WR

13

3 és ebből a STRiCKLER-képlet közismert alakja: v = kR'l' ./'<'• (9/á> (12) nyílt és zárt A képlet érvényességét Strickler gondosan összeválogatott 278 szelvényekben végzett — mérés alapján, amelyekben J = 0,000 04 - 0,025 és R — 0,037 — 7,14 m határok között változott, és az érdesség a kovácsolt vastól és cementsimítástól a fejnagyságú kövekig terjedt, az alábbi szellemes módon igazolta. A v kR

aJ

b (12 ja) képletből áttérve a logaritmusokra log v = log (k,J

b) + a log R