Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

Manning — Strickler — Lindquist 19 vagyis egy egyenes egyenletéhez jutunk. Ha tehát а 12/я képlet helyes, az azonos esésű medrekben különböző vízállásnál mért sebességek logaritmusai a hidraulikus sugár logaritmusának függvényében a iránytangensű párhuzamosokat adnak. A kísérleti adatok szerint (5. ábra) a = 0,65 - 0,675 2/3 Az azonos hidraulikus sugárra de különböző esésre vonatkozó mérési adatok hasonló felrakása viszont b = 0,50 — 0,52 ae 1/2 iránytangensű egyeneshez vezet (6. ábra). 5. ábra. Az a kitevő értékének meghatározása a v — к H

a Jb képletben azonos esésre vonatkozó mérési sorozatok alapján (Strickler szerint, 1923). A különböző medrek jellemzése: В = Bazin kísérletsorozatai (7 és 8 = négyszögletes, és 2(1 - körszelvényű deszkameder; 24 - tiszta cement, 25 cement 1/

1-rész homokkal, 39 vagdalt kővel burkolt nagyon szabályos szelvény), S = simított betonburkolatú istoly (Sitterstollen) ; Re. S. - a Reuss Seedorfn&l: durva kavicsmeder, kőburkolatú rézsűk; R. St. M. = a Rajna St. Margrethen-nél (közepes kavics). Fig. 5. Détermination de la valeur de l'exposant a figurant dans la formule v — lcR

a J

b sur la base des séries de jaugeages se rapportant aux pentes identiques, suivant Strickler (formule 12/a). Végül az ugyanazon szelvényre vonatkozó sebességek (R'

1* J

1/

г) függvényében változatlan mederérdesség esetén a koordinátarendszer kezdőpontján átmenő к iránytangensű egyenest adnak: v = к (R'

1' J'l»). Ezt 10 különböző szelvényre igazolta Strickler (7. ábra).A hordalékmozgás szempontjából kritikus sebességnél ezek a vonalak törést szenvednek, ami természetes is, hiszen ilyenkor a meder érdessége lényegesen megváltozik. (Ebben az ábrázolásban egészen élesen megmutatkozik, hogy a Mississippin Yicksburgnál 1858-ban végzett mérések egyrésze nem volt felhasználható a sebességi, ill. érdességi tényező meghatározására.) А к sebességi tényező pontos értékének meghatározása nem az említett 10 szelvénynek, hanem sokkal tágabbkörü mérési anyagnak az alapján történt. A v' = =tJ'/. R'i> v" 0,001'/* = kR'l' • 0.001

1/. JV képletek alapján a sebességeket hidraulikailag hasonló, de R = 1 hidraulikus sugarú ill. J = 0,001 esésű rendszerre átszámítva, és az adatokat logaritmusmértékben ábrázolva, az egyébként különböző de azonos érdességű medrekre vonatkozó pontok