Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

Magyarország öntözővíz-készlete 205 1. sz. kimutatás Vízmérce neve A CID-vízállás cm-ben a mérce nullpont ja felett Vízhozam m

3/see Pozsony Komárom Nagymaros Budapest Paks Mohács + 14 + 118 + 108 + 54 — 41 + 38 h 1040 980 1180 1050 1160 1060 középérték: 1078 m

3/sec Következő és nagyon fontos lépés a területegységre szükséges öntözővíz mennyiségének megállapítása. Erre különböző módok vannak. Eltérések vannak az öntözési idény tartamánál is. Meleg éghajlatú vidékeken 183 napig (IV. 1-től IX. 30-ig) tartó idénnyel számolnak. A vízjogi törvény 153 napot említ (IV. 1.—IX. 1.), ezt utóbb 10 nappal kiterjesztették (IX. 10-ig). Az egységnyi területre adandó víz mennyiségének nagysága nagyon változó. Nemcsak a műszaki előfeltételektől függ, hanem az éghajlat, a növények vízigénye, a talaj minősége is befolyásolja. Ezért nagyon nehéz egyes tényezők elhanyagolásával jó megállapítást végezni. Itt a tanulmány közli egyes külföldi öntözésekről a szokásos állandó vízellátás mértékét. Ennek értéke kat. holdanként és másodpercenként 0,15 litertől 0,58 literig terjed (0,26—1,00 l/sec. ha). Hazánkban a vízjogi törvény eredeti rendelkezése kat. holdanként 0,30 másodpercliteres állandó vízsugarat jelent. Később ezt az értéket felemelték. Németh számításai különféle alapon 0,17—0,30 mpl-t adtak egy kat. holdra. A növények vízszükséglete alapján 0,22 mpl-t fogadott el, amit a veszteségek 30%-kal, vagyis 0,29 mpl-re emelnek. Trümmer 0,25 mpl-t javasol és négy havi — 123 napi — idényt elegendőnek tart. Ez a négy hó május—augusztusra esik. A vízfogyasztás 2656 m

3/kat. hold, amit 25%-os veszteségre számítva, 664 m

3-rel, azaz 3320 m

3-re emel. Ruttkay Udó csak 300 mm-es évi vízellátást, azaz kat. holdanként 1728 m

3 vizet javasol. Ezt, 123 napra elosztva, 0,16 mpl állandó vízsugár elégíti ki. A szerző a tárgyaltak alapján a Trummer-féle megállapítást fogadta el, éspedig olymódon, hogy májusban az egész idény vízszükségletének 20, júniusban 28, júliusban 33 és augusztusban 19%-át tartja szétosztandónak, vagyis az említett hónapokban rendre 0,20, 0,28, 0,33, illetve 0,19 mpl vízszükséglettel számol. Az átlagos értéket kis, közepes és nagy vízigényű növények között kell szétosztani. Részesedésük aránya az egész termelésben nagy általánosságban sorrendben 27%, 70% és 3%. Ezekbe nincs belefoglalva a nagy vízfogyasztású rizstermelés, amelynek vízszükséglete a talaj minőséghez képest 1,0—1,5 mpl. A termelési arányok lényeges eltolódása az átlagos vízfogyasztás módosítását is magával vonja. A vízfolyásokból elvonható vízkészlet megállapításánál a szerző kizárólag a Vízrajzi Intézet adatait használta fel. Ebben a részben fektette le elvi megállapításait, amelyek röviden a következők :