Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
14 A vízsebesség számítása Noha a dijoni kísérletek szerint egész kis símafalú csatornákban A értéke az eséssel, csekély mértékben, fordított arányban változott, az esés befolyását ezúttal i& elhanyagolhatónak találta Bazin annál is inkább, mert a Humphreys és Abbot által a Mississippin kimutatott, fentebb említett összefüggést a későbbi mérések nem igazolták. Bazin az ezúttal feldolgozott 729 mérési adat alapján 6 érdességi csoportot különböztetett meg: 1. Nagyon sima fal (cement, gyalult fa stb.) y = 0,06 2. Sima fal (deszka, tégla, faragott kő) у = 0,16 3. Terméskő burkolat у = 0,45 3l. Szabályos földszelvény, részben burkolt szelvények у = 0,85 4. Földmedrek természetes állapotban у = 1,30 5. Kivételesen nagy súrlódású (benőtt, hordalékos) medrek у = 1,75 Bazin egyébként óva int ezeknek az érdességi tényezőknek a gépies használatától. A képlet szerkesztésénél figyelembevett valamennyi mérés jellemző adatát közli és az egyes mérési pontoknak a kiegyenlítő vonalaktól való eltérésére minden esetben magyarázatot igyekszik adni, hogy ezzel is segítségére legyen a tervezőmérnöknek a tényezők helyes, minden körülmény esetenkinti mérlegelésével történő megválasztásában. Bazin képletét mücsatornák méretezésére ma is használják, mert elég egyszerű és 6 érdességi tényezőjével látszólag elég jól kielégíti a gyakorlati követelményeket. A Bazin tanulmányából átvett 4. ábrán azonban világosan látható, hogy a mérési pontok gyakran nagyon is távol esnek a megfelelő egyenestől. A szóródás valójában még ennél is nagyobb, mert amint a pontok mellé írt számok mutatják, az áttekinthetőség kedvéért az ugyanegy vízfolyásra vonatkozó 5—10, egymáshoz közeleső mérési adatot számos esetben a középértékük helyettesíti. 5. Elméleti követelmények. A Ganguillet—Kutter-képlet bírálata A századforduló körül a kutatás új irányt vesz. A hidraulikusok a zárt csővezetékek vizsgálatára vetik rá magukat, részben a gyors ipari fejlődés folytán fokozódó követelmények miatt, részben pedig azért, mert csövekben a kísérletezés lényegesen egyszerűbb és a vízlefolyást meghatározó tényezők sokkal pontosabban mérhetők, mint nyílt csatornákban vagy éppenséggel természetes medrekben. A Chézy-képletet már du Buat is egyformán alkalmazta zárt és nyílt vezetékekre, és ez természetes is, hiszen végeredményben energiaegyenletről van szó, amely mindennemű vezetékre kell, hogy érvényes legyen. Csupán azt kell figyelembevennünk. hogy az J esés értelemszerűen a nyomásvonalra vonatkozik, tehát a két adott pont közötti h nyomásveszteség és l vezetékhossz viszonya. Mivel a d átmérőjű cső hidraulikus sugara R = F/P = 7td ll4: : nd = d/4, a Chézy-képletből V = 2ôf/c 2 helyettesítésével гр 4 l 4 xfj l ill. az ismerős alakban, 4 1/ 7 = A-t helyettesítve, Я = 8gr/c 2-tal:
