Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
A Oanguillet — Kutter képlet bírálata 15 Nem kívánok itt a zárt csővezetékek számításának részletes ismertetésére kitérni. Csupán BIEL 2 4 és BLASIUS 2 5 úttörő kísérleteire utalok, amelyek alapján a szerzők a hasonlósági mechanika segítségével, elméletileg is helytálló, általános érvényű képletek levezetésére törekszenek. Velük megjelenik tehát a lefolyási képletekben a folyadék mineműségét jellemző fajsúly, a belső súrlódási (viszkozitási) együttható (v) és a mozgásállapotot jellemző Reynolds-szám, ill. közvetve a hőmérséklet is. A Chézy-képlet eredeti alakjában nem felel meg az elméleti hidraulika követelményeinek, hiszen világos, hogy J dimenzió nélküli mennyiség lévén, а с sebességi együtthatónak (m 05 sec1) vagyis jf g dimenziójú mennyiségnek kell lennie: с . = v ][RJ m • sec1 = m 05 sec1 • mPb De ebből mindjárt az is kitűnik, hogy sem Bazin, sem Ganguillet és Kutter képleteinek szerkezete nem tökéletes, és különösen az utóbbinak tulajdonított „általános érvényesség" elméletileg nem igazolható. A közelebbi vizsgálatok fényében a Ganguillet— Kutter-féle képlet hitele nagyon megingott. Rövid időn belül hárman is kimutatták 2 6, hogy Humphreys és Abbotnsk a Mississippin végzett, egyébként igen gondos 10 mérése — a Bazin-féle kísérleti anyag mellett a Ganguillet— Kutter képlet másik sarokpillére, — nem alkalmas általános érvényű következtetések levonására. Említettem már, hogy a méréseket kapcsolt úszóval végezték. A leírásokból kitűnően ezek az úszómérések a maguk nemében igazán elsőrangúak voltak: szélcsendes időben végezték őket, az úszóknak a mérési szakasz kezdő- ill. végpontján való átvonulá át teodolittal figyelték meg, és a mérési pontok száma is, mind szélességben, mind függőleges irányban, elég nagy volt. Mégis már Bazin utal rá, 2 7 hogy Gordonnak, az Irravadi folyón végzett gondos összehasonlító mérései szerint a kapcsolt úszók adta eredmények nem fogadhatók el javítás nélkül. Az alsó mérő-úszó ugyanis a felfüggesztő-kötélre ható víznyomás miatt gyorsabban halad, mint a pályája vonalában uralkodó vízsebességEttől függetlenül képletszerkesztési szempontból teljesen használhatatlanná teszik a Humphreys és Abbot-féle mérési eredményeket a következő körölmények: 1. Carroltoniiál (New-Orleans közelében, a torkolattól 195 km-re) árapályos szakaszon, éles kanyarulat alatti szűk szelvényben mértek és az esést csupán a mederszélesség háromszorosának megfelelő hosszon szintezték be. A medret itt már nemcsak a felülről lefolyó, hanem a dagálykor felfelé nyomuló víz is alakítja . A kanyarulat miatt a vízmozgás nem egyenesvonalú, a helyi esés pedig, amelyet mértek, nem feltétlenül azonos a lefolyási képletben szereplő átlagos eséssel. Végül nem téveszthetjük szem elől,. 2 4 BIEL, R.: Über dsn Druckhöhenverlust bei d 'R Fortleitung tropfbarer und gasförmiger Flüssigkeiten. Mitteilungen über Forschungsarbeiten des V. D. I. Heft 44. Berlin, 1907. 2 5 BLASIUS, H. Das Ähnlichkeitsgesetz bei Reibungsvorgängen in Flüssigkeiten. Mitteilungen über Forschungsarbeiten des V. D. I. Heft 131. Berlin, 1913. 26 BEYERHAÜS, E.: Die Trugschlüsse aus den Mississippi-Messungen von Humphreys und Abbot und dsr fehlerhafte Bau der Ganguillet —Kutterschen Formel. Zentralblatt der Bauverwaltung, Berlin 1921. Heft 27. LINDQUIST, ERIK: Formier för beräkning af m?delhastigheten in öppna ledningar. Väg- och Vattenbyggnadslcärens 15-àrsskrift. Stockholm, 1926. LANG, H.: Die Mingel dsr Ganguillet —Kutterschen Geschwindigkeitsformel für Flüsse und die Gefahren bei ihrer Anwendung auf gefüllte Rohrleitungen. Zentralblatt der Bauverwaltung, Berlin, 1931. Heft 36, 37. 2 7 Lásd a 23. helyen.
