Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - II. Hock Károly: Nagyobb építések megszervezése

Nagyobb építések gazdaságossága 147 , az őket irányító pallér szavai szerint. Ez kétségtelenül azt jelenti, hogy erre a munkaerőre nem volt szükség, és csak azért végeztették velük a söprést, inert, fizetni kellett őket. Másik gyakran előforduló hiba, hogy bizonyos időpontra a feleslegessé váló munkásoknak felmondanak, de a munka nem készül el kellő időre, ezért az elbocsátandó munkásokat a felmondási idő eltelte után is meg kell tartani. Szakmunkások esetén ezek a hibák úgy módosulnak, hogy helytelen kivitelezésnél szakmunkás-fizetéssel napszámosmunkát végeztetnek azokkal a szakmunkásokkal, akikre már nincs szükség. A fizetéskülönbség természetesen megint veszteség. Sűrűn előforduló hiba az, hogy a szakmunkások és a velük dolgozó segédmunkások aránya kedvezőtlen. Ilyenkor vagy a szakmunkások vagy a segédmunkások várnak. Sok hiba lehet a munkafelügyelők alkalmazásánál. Minden teljesen önállóan dolgozó munkáscsoportnál külön munkafelvigyázó (pallér) szükséges. A mijnkafelvigyázókat semmiesetre sem szabad sűrűn változtatni. Fontos az is, hogy a munkafelvigyázó tényleg ismerje azt a részletmunkát, amelyet irányít. Ma még néhol figyelembe kell venni a munkáslétszám változásának megállapításánál, hogy júliusban az aratás miatt lehetőleg kisebb létszámmal kell dolgozni. A munkaerővel való gazdálkodás szempontjából a felsorolt és hozzájuk hasonló hibák lehetségesek, és elő is fordulnak a gyakorlatban. Mindezek többé-kevésbbé közvetlenül is megdrágítják az építést, de közvetve is drágítják azzal, hogy a munkások látják az ilyen prédálást és maguk sem veszik kellő komolyan a dolgot. Ebből a szempontból tehát az építés kivitelének gazdaságos volta akkor következik be, lia a munkaerővel való gazdálkodás a felsorolt hibák nélkül történik. Késedelem és drágulás következhet be akkor, ha az építésnél nincs elegendő műszaki munkaerő. Ilyenkor késve történnek meg az építéshez szükséges kitűzések és ezért a munkások várnak. A téves kitűzés és az ezzel együtt járó munkaveszteség könnyebben fordul elő akkor, lia a műszaki munkaerő túl van terhelve. Ezek a hibák nemcsak akkor fordulnak elő, ha a mérnök kevés, hanem természetesen akkor is, ha a mérnököket más feladatokra használják. Ezért az építésvezetőségre rótt ügyviteli teendők elvégzésére elegendő adminisztratív személyzetet kell rendelkezésre bocsátani. A munkaprogramm elkészítésénél tehát ügyelni kell arra is, hogy az irányító személyzet a szükséges számban mindig rendelkezésre álljon. 2. Az építést drágító körülmények második csoportja az építéshez szükséges anyagok felhasználása körüli hibákból adódik. Például a nagyobb vízépítési műtárgyaknál majdnem mindig mód van arra, hogy a cement egy részét trasszal pótoljuk. Ez általában olcsóbb, és bizonyos szempontokból még jobb is. Mégis a gyakorlatban ritkán kerül sor rá, és pedig azért, mert a mimka kellő előkészítésére nincs idő, és ezért az egyszerűbben beszerezhető cementet használják. Ugyanúgy sokszor nagyon nagy. megtakarítást jelent tömegbetonoknál a kő felhasználása. A siófoki medermélyítés partfalai olyan kőbentonból készültek, amelyben csak 80 kg/m

3 cement vok. Ezek a partfalak mégis teljesen megfeleltek minden igénynek, míg az olyan kavicsbeton, amelyben csak 80 kg cement van köbméterenként (ilyent használtunk a makádi szivattyútelep építésénél) alig nevezhető betonnak, ós alkalmazása alig védhető.