Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - II. Hock Károly: Nagyobb építések megszervezése

148 Hock Károly Általában sokszor fordul elő, hogy időhiány és nem kellően gondos előkészület miatt a szükségesnél drágább anyagot használnak. A legnagyobb drágítást azonban az okozza, hogy valamilyen anyag nem érkezik meg idejére i a munkahelyre. Ekkor ugyanis egy csomó embernek várnia kell, és a munkaprogramm elrontása miatt esetleg más munkarésznél is zavarok keletkeznek. Drágító hatású azonban az is, lia a munkahelyen feleslegesen sok anyag van. Ebben az esetben nagyobb raktárat kell építeni vagy nagyobb területen kell az anyagokat elhelyezni, és a felhasználáskor messzebbre kell az anyagot szállítani, nem is szólva arról, hogy a felesleges anyag másutt bizonyára hiányzik. Az anyagfelhasználás szempontjait figyelembe véve tehát akkor lesz gazdaságos az építkezés, ha minden célra az oda szükséges anyagot használják, minden munkához az anyag idejében megérkezik és sohasem tartanak a munkatéren több anyagot, mint amennyi a szállítási lehetőségek figyelembevételével kellő biztonsággal szükséges. 3. Az építési hibák harmadik csoportja a felszereléssel, illetve gépekkel függ össze. Általában drágító szokott lenni az, ha a munkahelyen nincs kellő gépi felszerelés, és ezért mindent kézzel végeznek. Például hiányzik a munkahelyen az anyagok szállításához szükséges vágány és csille, pedig a szállítás mennyisége ezt szükségessé tenné. Ebben az esetben az anyagokat kézzel és lovas fuvarral rosszul és drágán szállítják. Egészen általános az a hiba, hogy a munkagépek több időt töltenek a munkatéren, mint amennyi okvetlenül szükséges. Ha a betonkeverőt a betonozás megkezdése előtt egy hónappal már a munkahelyre viszik, és a két hónapig tartó betonozás után ismét egy hónapig hagyják még a munkatéren, akkor ez azt jelenti, hogy a betonkeverőgép csak fele ideig volt kihasználva, és hogy a meglévő építési gépmennyiséggel kétszer annyi munkát lehetne elvégezni, ha a munka pontosan programm szerint történnék. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az építést végrehajtó szerv fizet-e bért a munkagépért vagy nem. Bár most még Magyarországon aránylag olcsó az emberi munkaerő használata, mégis szükséges az építési munkák minél nagyobb fokú gépesítése részben azért, hogy az embereket szabadítsuk fel az állati munkától, részben pedig azért, mert máskülönben nem tudjuk elvégezni a ránk váró nagy munkákat. így tehát a kellően nem gépesített végrehajtás általában gazdaságtalan. Különösen nagy előnyöket jelent a gépesítésnél az elektromosság használata. Az elektromos gépek tökéletesen megfelelnek az építési munkák igényeinek, mert kezelésük nagyon egyszerű és olyan megbízható, hogy ebből a szempontból is minden igényt kielégítenek. Példaként megemlítem, hogy a siófoki hajózsilip építésénél a világításon kívül elektromosan történt a talajvízszinsüllyesztés és a felszíni szivattyúzás, elektromos üzemű volt a földmunkánál használt felvonó, elektromosan történt a talajvízszinsüllyesztő kutak fúrása, a cölöpverés, a betonvasak hegesztése, a helyszíni szögecselés, és a munka befejező részénél a beton vibrálása. A munkaprogramm készítésénél és a munka végrehajtásának megtervezésénél gazdaságosságot rontó körülménynek kell venni tehát azt, amikor az építésnél nem használnak kiterjedten elektromosságot, ha egyébként lehetséges lenne. 4. Ma már némileg csökkent, de azért jelentőségét nem teljesen vesztette el az építésnek pénzzel való ellátása, és az itt előfordulható hibák kiküszöbölése.