Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
3-4. szám - II. Hock Károly: Nagyobb építések megszervezése
142 Hock Károly Hajózsilip építésénél bedőlhet a földnyomás miatt a zsilip oldalfala. Olyan méretű falat terveznek tehát, amely ezt a földnyomást kibírja. Eltörhet a zsilipkapu a víznyomás miatt. Olyan kaput terveznek, amely a víznyomást biztosan kibírja. Az alsó és a felső vízszint közti különbség a hajózsilip megkerülésével kiiiregeléseket okozhat. Olyan szádfalfüggönyöket terveznek, amelyek a magasabban lévő víznek a mély helyre való nagysebességű áramlását megakadályozzák. A tervezésnél tehát először feltételezik a bekövetkezhető bajokat, és azután olyan megoldásokat keresnek, amelyeknél ezek a bajok nem következhetnek be. Ha a tervezőnek valamilyen előfordulható bajról nincs tudomása, akkor természetesen a tervezésnél erre nem lesz gondja, és a baj tényleg be is következhet. Pl. akkor, amikor a nyomott rudak méretezésének számítása még nem volt kellően kialakulva, a tervező nem volt különös figyelemmel a nyomott rudak eltörésének veszélyére egészen addig, amíg a tényleges katasztrófák bekövetkezte után a baj lehetőségét felismerték, és később erre is figyelemmel lette^. Ha tehát az építés gazdaságos végrehajtásának megállapításánál a tervezési előirányzatot nem fogadhatjuk el mértékül, akkor nincs más hátra, mint hogy elképzeljük mindazokat a hibákat, amelyek az építés végrehajtásánál előfordulhatnak, és úgy rendezzük az építés menetét, hogy ezek a hibák ne következhessenek be. Az építés kivitelénél kisebb mértékben műszaki, nagyobb mértékben szervezési hibák fordulhatnak elő. Műszaki kiviteli hiba pl. az, ha egy betonépítménynél rossz a deszkaminta vagy az állványzat, vagj>" pedig ha a beton szállítás közben szétverődik. Szervezési hiba az, ha pl. a munkáslétszámnak valamely munkarész befejezte következtében a hét közepén kell nagymértékben lecsökkennie, vagy pedig új munkarész megkezdése esetén megnövekednie. Szervezési hiba, ha a betonkeverőgép nincs idejében a munkahelyen, de éppen olyan hiba az is, ha túlságosan korán érkezik meg. Ha az építés végrehajtásánál előfordulható összes ilyen műszaki és szervezési hibát átgondoljuk, és az építés végrehajtása előtt az építést úgy rendezzük el, hogy ezek a hibák ne következzenek be, akkor ezzel biztosítjuk az építés gazdaságos végrehajtásának lehetőségét. Ez az átgondolás természetesen — amely egyébként általában hatalmas munka — tervezési jellegű, s ezért a jent leírt eljárás az építés kivitelének megtervezése. Az építés kivitelének megtervezése próbálkozással történik, és ezt az eljárást munkaprogramm- vagy munkaterv-készítésnek is nevezik. Ezt nagyon sokszor nem végzik azzal a komolysággal és részletességgel, amelyet ennek a tervezésnek a fontossága megérdemel. Bonyolult és nagy építkezéseknél az építés végrehajtásának jó megtervezésével ugyanis nagyon nagy összeget lehet megtakarítani. Feltéve, hogy a műszaki terv kifogástalan, a munka összetettsége szerint még mindig legalább 5—10%-ot lehet a munka kivitelének helyes megtervezésével megtakarítani. Ha tehát pl. egy hajózsilip építése 20 millió Ft-ra van előirányozva, akkor a munka helyes végrehajtásával az építés költségéből kb. I—2 millió Ft-ot lehet megtakarítani. Ennek a megtakarításnak legnagyobb része a munka kivitelének gondos megtervezéséből adódik. Teljesen megolcolatlan tehát ezzel a tervezéssel, ill. pregrammkészítéssel takarékoskodni. 20 millió Ft költségű munkánál a m un kap rogra mm elkészítésére is jelentékeny összeget kell szánni, tehát több mérnöknek hónapokig kell a munkaprogramm elkészítésén dolgozni. Ha ez nem következett be, akkor a munka kivitelének megtervezése által elérhető nagyon jelentős megtakarításról eleve lemondunk.