Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

GmguiUet és Kutter képlete 11 Az anyag tehát sok tekintetben kifogásolható, és szépséghibája, hogy a Bazinés Grebenau-közölto adatok önkényes kirostálásával adódott. Ganguillet és Kutter sebességi együtthatója z 23 + 1 /« + 0,00155/J с = —— = (b) 1 + x/Ytí 1 + (23 + 0,00155/J) П

/YB Benne, mint látjuk, — csupán egyetlen érdességi tényező (n, nature des parois, a mederfalak természete) szerepel, amelynek értékére a szerzők 6 kategóriát állítanak fel n = 0,01 - 0,03 határokkal, de hangsúlyozzák, hogy ezek csak középértékek. A végből, hogy a képlet használata kellő mérlegeléssel történhessék, közlik valamennyi felhasznált mérés adatait. (B, J, víztükörszélesség, közepes mélység, és n). A sebességi tényező Ganguillet és Kutter-féle к fedezésében. Hazintől eltérően, szerepel az esés is. A képlet bonyolult alakja onnan ered, hogy a mérési adatok szerint a Mississippi esetében а с tényező az eséssel fordított, Bazin kísérleti csatornáinál az eséssel egyenes arányban változott. Ennek a jelenségnek nem tudták okát adni a szerzők, de a műcsatornák ill. patakok és a nagyobb folyók közt a fordulópontot grafikus kiegyenlítéssel az J = 0,00155 esésben rögzítették. A képlet felépítése tehát a kiegyenlítési kém/szer ismérveit viseli magán. A végleteket képviselő adatok közötti közbenső értékek száma aránylag kevés volt, mindenesetre kevés ahhoz, hogy belőlük az J = 0,000 001 - 0,100 és В = 0,02 - 42 m (!) értékekkel jellemzett határok között érvényes, valóban általános érvényű képletet lehessen leszűrni. A kiegyenlítővonal szerkesztésénél felhasznált pontokat azonban meglepő pontosan követik Ganguillet és Kutter hiperbolikus görbéi. Ennek köszönhették abszolút hitelüket, amelynek folytán kb. egy fél évszázadon át a természetes vízfolyásokkal kapcsolatos számításokra a legtöbb kézikönyv a Ganguillet—Kutter képletet ajánlotta. At

. 1884 óta ismert u. n. ,,kis Kutter" képlet 100 Y В т+УВ . (?) szerzője nem Kutter, hanem, — Lang szerint, — valószínűleg Baumeister karlsruhei professzor. A képlet a (6) kifejezés egyszerűsítésével keletkezett és főképpen városi csatornák és dréncsővezetékek méretezésére ajánlják. Ezeknél ugyanis J rendesen nagy, 0,0)15

5 játéké 23 mellett tehát elhanyagolható. A számlálóban így megaz maradó I 23 + — { n téssel kifejezés értéke n = 0.013 (faragott kő- és téglaburkolat) helyettesí23 1 0.013 ^ 100