Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)
1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása
12 A vízsebesség számítása lesz, a nevezőben még 23 и = m-et írva és jAß-rel mind a számlálót, mind a nevezőt' megszorozva: i r— 6 _ 23 + 1 \ n __ 100 Yr C ~~ 1 + 23 nl\R ~ m+ ][R (7 > Nem volt következetes eljárás, hogy ugyanazt az érdességi tényezőt a számlálóban állandónak vették, a nevezőben viszont megtartották változónak. De természetes, hogy bizonyos határok közt a kis Kutter-formula is jól megállja a helyét, és hogy az m tényező skáláját megfelelően bővítve, a valóságot többé-kevésbbé megközelítő számítási eredményeket adhat. A tapasztalat pl. azt mutatta, hogy használt, de nem erősen bevont vízvezetéki nyomócsövek méretezésére is jó m = 0,25-ös értékkel. Tapasztalati képletek szerkesztésénél ugyanazokra a mérési pontokra nagyon különböző függvény kapcsolatokat állithatunk fel, amelyek lényegileg eltérő, de az érvényességi határokon belül az adatok közé egyformán jól simuló görbéket adnak. Hiba csak akkor támad, ha az ilyen képleteket gépiesen alkalmazzuk olyan területen, amelyre szerkesztőik nem is gondoltak. A sorban még az ú. n. új Bazin- _ 87 képletet kell megemlítenem 2 3, amely 1 + y /]/i? alakban használatos. A számlálót és nevezőt szorozva a 87 YR ° ~ y + ][R kifejezéshez, vagyis a (7) képlettel azonos szerkezetű alakhoz jutunk. A rokonság ellenére a képlet levezetése egészen más, mint a kis Kutter-formuláé ésteljesen szabatos. Bazin megszívlelte az eredeti képlete ellen emelt azt a kifogást, hogy az Í = A = a+í < 2/ b>' kifejezésben « értéke nem lehet a különböző érdességű medrekre más-más. Ha ugyanis R értékét vég nélkül növeljük, a mederfalak érdességének hatása fokozatosan elenyészik és A értéke az A = « határértékhez közeledik, bármilyen is a meder érdessége. Ezenkívül RI I 1\ l f- ÍRJ I l-l Kutter nyomán az A = — = / — értékpárok helyett a \ A = 1 = /I rr ^ értékpároV' 1 \R) V I К л I kat rakta fel és egyenlítette ki. A különböző érdességű medrekre vonatkozó pontok közé húzott egyenesek (4. ábra) egyenlete УГ4 =i=«+-i с y R vagy ßju = у helyettesítéssel {, Г \ ahol •( a mederérdességet kifejező állandó. Az 1/У R = 0 (azaz R = oo) helyen az egyenesek közös pontját а V A = a = 0,0115 érték jellemzi. A sebességi tényező tehát J_ 1 87 " c = ГА ~ « (1 + r/m " 1 + rím (8 ) 23 BAZIN, H.: Étude d'une nouvelle formule pour calculer le débit des canaux découverts. Annales des Ponts et Chaussées, Partie technique, Paris, 1897/4.
