Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - I. Csák Ervin: A duna gázlós szakaszának (1850-1791 fkm) külön folyami igazgatósága

136 Csák Ervin déseit, körvonalazták a munkálatok terjedelmét és megállapították, hogy ezek elvégzése 15 évre terjedne. A Dunabizottság II. ülésszakának határozata alapján a Titkárság ügyviteli szolgálata előkészítette a helyszíni tanulmányozással kapcsolatos anyagot. A Dunabizottság illetékes szakértői november elején Bratiszlavába utaztak, ahol átvették a gázlós szakasz megjavítására készített közös kerettervet, majd a két állam szakértőivel együtt megkezdték a kérdés tanulmányozását. Ezután beutazták a vonalszakaszt, és Budapesten folytatták a megbeszéléseiket, ahol a két állam szakértői válaszoltak azokra a kérdésekre, melyek még szükségeseknek mutatkoztak ahhoz, hogy az ügyviteli szolgálat teljes képet kapjon a III. ülésszak elé terjesztendő jelentés elkészítéséhez. 1950 december 10-én ült össze a Dunabizottság III. ülésszaka. A tárgysorozat második pontja a külön Folyami Igazgatóság kérdése volt. December 12-én került sor a Titkárság által készített jelentés felolvasására. Ez a jelentés megemlíti, hogy : 1. a szóbanforgó szakaszon, geológiai okok folytán, a nagymennyiségű hordaléklerakódás következtében, számos rossz gázló keletkezett, a hajózóút keskeny és a kanyarulatok élesek ; 2. az eddig végzett vízépítési munkálatok egymással nem állván összhang- % ban, nem adtak kielégítő eredményt, sőt az építkezéseket be sem fejezték. Ezért 3. szükséges a gázlók képződésének megakadályozásával biztosítani a gázlós szakasz egyensúlyát. Megállapítja továbbiakban a jelentés, hogy célszerű volna a hajók áthaladásáért olyan mini m ál is illetéket szedni, amely nem terhelné túlságosan a hajózást. Ugyanis a 15 évre tervezett munkálatok első éveiben még nem lehet számolni a hajózási viszonyok gyökeres meg javulásával. A két állam kérelmében említett egyéb pénzügyi segítség nagysága csak később, statisztikai adatokra támaszkodó becslések alapján lesz megállapítható. Mindezek alapján a Dunabizottság ügyviteli szolgálata arra a megállapításra jutott, hogy : 1. a szükséges és tervezett munkálatokat nem lehet csupán a Gabcikovo és Gönyü közötti szakaszra korlátozni, hanem Rajka és Gönyü között kell elvégezni ; 2. a munkálatok zavartalan végrehajtását csupán független szerv tudná biztosítani, s ezért célszerűnek tartja és javasolja a Duna torkolati és zuhatagos szakaszain működő Igazgatóságokhoz hasonló külön Folyami Igazgatóság felállítását. A plenáris ülésen az első hozzászóló a román delegáció műszaki szakértője volt. Megállapította, hogy a rendelkezésre bocsátott anyag elegendő és meggyőző. Szerinte az Igazgatóság költségeit helyesen állapították meg. Véleménye szerint a munkálatokat nem volna helyes a helyi szervekre bízni. Csakis egy önálló, független, kellő műszaki és pénzügyi felkészültséggel rendelkező szerv biztosíthatja a munkálatok sikerét. A következő hozzászóló a jugoszláv delegáció tagja, nem szakember, hanem külügyminiszteri exponens volt. Ez a tény már előre meghatározta hozzászólása jellegét. Szerinte a Dunabizottság csak nyolc hónapja kapta meg az anyagot és ez az idő nem volt elegendő, hogy határozni lehessen. A szakaszkiterjesztésben az Egyezmény megsértését látta. Ez túlhaladja azt a hatáskört, melyet a Dunabizottság számára az Egyezmény megszabott. Szerinte a munkálatok szükségesek ugyan, de ha ezek olyan fontosak lenné-