Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - I. Csák Ervin: A duna gázlós szakaszának (1850-1791 fkm) külön folyami igazgatósága

A felsődunai folyami igazgatóság 137 nek, Magyarország az Igazgatóságot már felállította volna az első világháború előtt, mikor az egész szakasz a fennhatósága alá tartozott, amint azt a Vaskapunál tette. A jugoszláv delegátus szakismeretére jellemző volt az a kifogása, ha valamely szakaszon Igazgatóság létesül, akkor azt később nehéz megszüntetni. Végül még azt a lehetetlen állítást is megkockáztatta, hogy hasonló helyzet a Duna más szakaszán is előfordul. Hogy elodázza a kérdés megoldását, újabb terveket kért, melyek az Egyezménynek megfelelnének is, a kérést jobban megmagyaráznák. A jugoszláv delegátus felszólalásából világosan kitűnt tehát az az igyekezet, hogy ezt a fontos kérdést valamilyen módon elgáncsolja, s akadályozza a Dunabizottság munkáját. Újabb anyagok bekérésével igyekezett halasztani a határozathozatalt, míg a szakaszkiterjesztés szükségességének tagadásával olyan munkálatok végrehajtását támogatta, melyeknek elvégzése nem hozta volna meg a kívánt eredményt, s a hajózási viszonyok változatlanul rosszak maradtak volna. A további hozzászólók azonban egyenként halomra döntötték és megcáfolták a jugoszlávok képtelen álláspontjait. így a bolgár delegáció vezetője kifejtette világosan, hogy a rendelkezésre álló anyag tökéletesen elegendő a határozathozatalhoz. A szakaszkiterjesztés szükségességét 'mindenben alátámasztotta. A csehszlovák delegáció vezetője felszólalásában rámutatott, hogy a szakaszkiterjesztés kérdésével már a II. ülésszak albizottsága is foglalkozott. Ebben a munkában az akkori jugoszláv delegáció műszaki szakértője, — ki tagja a jelenlegi delegációnak is — részt vett, s így valótlan az az állításuk, hogy nem ismerhették meg az anyagot. Arra a kérdésükre pedig, hogy miért kell olyan szakaszon illetéket szedni, ahol az eddig nem volt, a csehszlovák delegáció vezetője rávilágított az Egyezmény vonatkozó cikkére, mely erre határozott lehetőséget nyújt. Végezetül megemlítette, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák jelenlevő küldöttei azok, akik az Egyezménynek nemcsak a betűit, hanem a szellemét is kötelezőnek tartják magukra nézve. Ezen az alapon a szakaszkiterjesztésben nem az Egyezmény megsértését, hanem éppen annak megvalósítását látja. A jugoszlávoknak arra a kijelentésére, hogy miért nem állította fel Magyarország az Igazgatóságot még az első világháboró előtt, a magyar delegáció vezetője adott határozott választ. Felhívta a jugoszláv delegáció figyelmét arra, hogy sok olyat alkotnak ma a népi demokratikus Magyarországon és Csehszlovákiában, amit Ferenc József uralkodása alatt elmulasztottak. A felszólalások után, a délutáni plenáris ülésen sor került a határozathozatalra. A Dunabizottság III. ülésszaka elhatározta, hogy : 1. a Duna Gönyü—Rajka (1791—1850 fkm) közötti szakaszán a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság képviselőiből külön Folyami Igazgatóság alakul ; 2. elvben hozzájárul a minimális összegű illetékek szedéséhez, melyeknek nagyságáról és szedésének módozatairól a Dunabizottságot tájékoztatni kell. 3. A Dunabizottságnak ez a határozata 1951 január 1-én lép életbe. A határozat ellen egyedül Jugoszlávia delegátusa szavatott. Az 5:1 arányú szavazat most is megmutatta, hogy melyek azok a nemzetek, amelyek a Szovjetunió vezette béketáborban a haladás és a szocializmus építésének tántoríthatatlan hívei, s kik a jugoszláv nép elnyomó vezetői, kik egyéni érdekből kiszolgálják imperialista gazdáikat.