Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - I. Csák Ervin: A duna gázlós szakaszának (1850-1791 fkm) külön folyami igazgatósága

A DUNA GÁZLÓS SZAKASZÁNAK (1850-1791 fkm) KÜLÖN FOLYAMI IGAZGATÓSÁGA Irta : CSÁK ERVIN E. Т.' O. 386 (282.243.7) A hat dunamenti állam meghatalmazottai által a dunai hajóziás rendjének tárgyában 1948 augusztus hó 18-án aláírt Egyezmény II. melléklete megállapítja, hogy a Gabcikovo-Gönyü (1821—1791 fkm) közötti folyamszakasz hajózás szempontjából megfelelő állapotban valá tartásához közös érdekek fűződnek és, hogy az elvégzendő vízimunkálatok messze meghaladják azoknak a munkálatoknak a mértékét, melyeknek teljesítését észszerűen lehetne követelni Magyarországtól és Csehszlovákiától. Megállapítja továbbá, hogy a Dunabizottságnak kell tárgyalnia és döntenie arravonatkozóan, hogy célszerűnek mutatkozik-e egy külön Folyami Igazgatóság felállítása, — hasonlóan a már meglevőkhöz — vagy pedig a Dunabizottság végezze el a szükséges munkálatokat-. Az említett kérdés megoldása céljából 1950 január 18-án Prágában a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság műszaki, hajózási és pénzügyi szakértői megállapították, hogy az Egyezmény II. mellékletében említett folyamszakasz nem választható el a közvetlen felette levő Gabcikovo— Rajka (1821—1850 fkm) közötti szakasztól. A Felsőduna gázlós szakaszának problémái nemcsak az Egyezményben említett szakaszon mutatkoznak, hanem szerves összefüggésben állanak a Rajkáig terjedő szakasszal, és egymástól el nem választhatók. Az alsó szakaszon végrehajtandó munkálatok tehát nem oldanák meg az Egyezmény 3. cikkében kívánt követelményt, mely szerint a folyam hajózhatóságát biztosítani kell. Ezt a tényt idejeben felismerve, a két állam kormányai elhatározták, hogy közös kérelemmel fordulnak a Dunabizottsághoz, melyben feltárva a szakaszkiterjesztés hajózásműszaki indokait, kérik a külön Folyami Igazgatóság kiterjesztett hatáskörrel való felállítását. Kérelmük alátámasztására részletes, műszaki és hajózási szempontból kellőképen megindokolt közös jelentést készítettek, melyet a közös kérelemmel együtt eljuttattak a Dunabizottsághoz, valamint azon keresztül egyenként az összes dunamenti államhoz is. A Dunabizottság II. ülésszaka tárgyalta a két állam kérelmét. Külön műszaki albizottság foglalkozott részleteiben e kérdéssel. Ebben az albizottságban az összes dunamenti állam műszaki szakértői helyet foglaltak. A bolgár delegáció vezetőjének javaslata alapján a Dunabizottság 1950 március 26-án úgy határozott, hogy ügyviteli szolgálata, — bevonva; a két állam szakértőit — tanulmányozza a helyszínen a kérdést, és a III. ülésszakon való határozathozatal céljából készítsen erről jelentést. A szemlét megelőzően a két állam kormányai közös kiegészítő jelentést nyújtottak be a Dunabizottsághoz. Ebben és a mellékelt költségvetésben feltárták a létesítendő külön Folyami Igazgatóság pénzügyi és gazdasági vonatkozású kér9*