Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - I. Dr. Lászlóffy Woldemár: A szabad felszínnel folyó víz sebességének számítása

10 A vízsebesség számítása adatokat szolgáltattak ugyan a vízimérnöki tervezéshez, de nem lehettek biztos alapjai a képletben szereplő állandók meghatározásának. A vízszín esésére vonatkozó rajnai stb. adatok pedig gyakran nem is a sebességméréssel egy idejűek, tehát még bizonytalanabbak. 4. Ganguillet és Kutter képlete. A kis Kutter és az új Bazin képlet A nagyobb folyókra vonatkozó vízmérésék csekély száma miatt szenzáció erejével hatott, mikor 1867-ben részben Fournié francianyelvü referátumából, részben Grebenau számos újabb európai adattal kiegészített német fordítása alapján

1

9, ismeretesekké váltak azok a nagyszabású mérések, amelyeket Humphreys és Abbot a Mississippi felvétele alkalmából végeztek.

2

0 A két amerikai kutató 1851-ben és 1858-ban 3 különböző szelvényben, összesen 10 alkalommal mérte meg a „Folyamok Atyjának" a hozamát, továbbá a delta két fattyúágában vegzett 5 mérést. Eredményeik a Bazin féle, laboratóriuminak nevezhető kísérleti csatornák csekély méreteivel szemben az ellenkező végletet képviselő medrekre vonatkoztak. Méréseikben a hidraulikus sugár R = 9,5 — 22,7 m és az esés J •= = 0,000 003 42 — 0,000 068 00 között változott! Méltán korszakosnak nevezhető hatalmas munkájukból alig 2 — 4 példány került Európába és így történhetett, hogy itt évekig ismeretlen maradt. Két svájci mérnök : GANGTTILLET E. és KUTTER W. R. vállalkozott aztán arra a merész kísérletre, hogy a pici dijoni kísérleti csatornán és a hatalmas Mississippin végzett mérések eredményeiből, néhány, az irodalomban fellelhető adat figyelembevételével „egységes, minden vízfolyásra egyaránt érvényes" képletet vezessen le.

21 A képlet felépítésénél felhasznált 210 mérési adat közül 97 Bazin kísérleteiből eredt, és 28 további is aránylag kisméretű csatornákra vonatkozott. A természetes medrek anyagában 14 egészen kis szelvényt találunk és 23 olyan adatot, amelynél a vízszintesés a kilométerenkénti 5 cm alatt van, tehát nem túlzottan megbízható. A felhasznált folyami mérések nagyrésze felszíni vagy bot-úszómérés, az esésadatok pedig nem egy esetben kombináltak

2

2. 19 GREBENAU, H.: Theorie der Bewegung des Wassers in Flüssen u. Kanälen. München, 1867. 2

0 A. A. HUMPHREYS — H. L. ABBOT: Report upon the physics and hydraulics of the Mississippi river, upon the protection of the alluvial region against overflow, and upon the deepening of the mouth: based upon surveys and investigations. Philadelphia, 1861. 21 GAISTGUILLET

, E. — KUTTER, W. R.: Versuch zur Aufstellung einer neuen, allgemeinen Formel für die gleichförmige Bewegung des Wassers in Canälen u. Flüssen, gestützt' auf die Resultate der in Frankreich vorgenommenen umfangreichen u. sorgfältigen Untersuchungen und der in Nordamerika ausgeführten grossartigen Strommessungen. Először: Zeitschrift des Österreichischen Ingenieur- u. Architekten-Vereins, Wien, 1869., majd önállóan: Bern, 1877. — Némileg átdolgozva 1885-ben, és új kiadásban 1904-ben is megjelent. 2

2 Nem hagyhatom itt szó nélkül, hogy akkor, amikor Humphreys és Abbot csupán kapcsolt úszókkal végrehajtott 1851. évi Mississippi-mérései világhírre vergődtek, senki sem tudott róla, hogy nálunk már 15 — 20 évvel előbb, az 1830-as években, rendszeresen végeztek vízhozam-méréseket a Dunán, kötélre erősített Woltman-szárnnyal. Pedig ezzel a mérési eljárással VÁSÁRHELYI PÁL messze megelőzte az egész világot. Az úttörő méréseknek az eredményét egyetlen irodalmi közlemény őrzi, sajnos, csupán magyar nyelven. A sok más eset mellett ez a példa is szembeszökően igazolja, hogy tudományos eredményeink világnyelven való közlése nem egy-egy szakember magánügye, hanem felelősségteljes nemzeti kötelesség, még ha áldozatokat is kíván!