Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - V. Szakirodalom

122 Szakirodalorh ( A berendezés betonból, téglából vagy fából épülhet. A főbb szerkezeti méretek H

n = 0,75 m feltételezésével: Q d В i h [lit/stc] [П-] [m] [rr] [n,] 260 0,45 i,o-, 2,80 2,00 80 0,25 o,eo 1,70 1,10 A hozzávetőleges anyagszükséglet H = 0,75 m és d — 0,30 m esetre: 12,4 m

J tégla, 1,6 m

3 terméskő, továbbá 1,5 m

3 bányakavics és zúzott kői Általános megjegyzések. A mérőberendezést úgy kell megépíteni, hogy az építmény hossztengelye egybeessék a csatorna tengelyével. Biztosítani kell azt is, hogy a nyíláshoz л hossztengelyre szimmetrikusan áramoljon a víz, mert ez a feltétele, hogy állandó к arányossági tényezővel számolhassunk. A közölt tapasztalati képletekből számított к tényező helyességét célszerű időnként méréssel ellenőrizni. E célból a vízkivételi csatornába beépített ideiglenes bukóval vagy szárnnyal megmérjük a Q vízhozamot es a vízóra leolvasásaiból meghatározzuk a mérővezetéken átfolyó q vízhozamot. A szerző által végzett ellenőrző Q kísérletekből így megharározott: к = — érték 4 — 5% pontossággal egyezett a tapasztalati képletek adta értékkel. Fontos, hogy az uszadékfogó háló, a mérővezeték és a számlálóberendezés tisztaságát, és az utóbbi szabatos működését időnként ellenőrizzük. A számláló pontos működését úgy ellenőrizhetjük, hogy az öntözési idény alatt többször ismétlődő csatornavízállásoknál (azonos szabályozótábla állás mellett) végzett leolvasásokról feljegyzést készítünk. Ha az ezekből számított q értékek számottevő szóródást mutatnak, a számláló tisztításra, javításra szorul. - Szesztay Károly Froment G. — I)r. Raymond: Balesetelhárítás sűrített levegőben végzett munkáknál. ( Contribution à Г étude des conditions de travail dans l'air comprimé.) Annales de l'Institut Technique du Bâtiment et des Travaux Publics, No. 87. Párizs, 1949. szeptember. — 19 old., 11 ábra. E. Т. О. 624.157.3 Mint ismeretes, sűrített levegőben dolgoznak egyrészt a keszonmunkások (bentmaradó vagy lebegő munkakamrákban, ill. alagútépítésnél pajzs védelme alatt), másrészt a búvárok. A keszonsülyesztés műszaki berendezéseinek és menetének lényegét röviden összefoglalva megemlít a szerző egy az utóbbi években egyes munkahelyeken újból alkalmazott régebbi eljárást, amely abból áll, hogy a keszonon belül egy vagy több kör- vagy ellipsziskeresztmetszetű, a szabad levegővel közlekedő aknát létesítenek és ebből víz alatt működő megfelelő kotróberendezéssel (markoló- vagy vedreskotróval, homok- vagy iszapszivattyúval) közvetlenül távolítják el az anyagot. (Lásd az 1. ábrán.)