Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - IV. Víziügyek a dunai államokban

Csehidi: A Dwiatorkolat hajózási kérdései 115 megjavítását jelölték ki, a másodiknak a hajózást gátló különböző közigazgatási rendszabályok megszüntetése és a hajóforgalomra vonatkozó egységes szabályok megteremtése lett volna a feladata. A parti államok bizottsága az érdekeltek viszálykodása miatt nem alakult meg. Az Európai Dunabizottság működését csak a torkolati szakaszon elvégzendő feladatok időtartamára tervezték, de amikor kitűnt, hogy a szükséges munkálatok lényegesen meghaladják az előirányzott terjedelmet, a Bizottság működését folytatólagosan ismételten meghosszabbították. 1879-től a Bizottság tagjai között helyet foglal Románia is. Az első világháború után a győztes nagyhatalmaknak sikerült biztosítaniok hegemóniájukat a Dunával kapcsolatos ügyek intézésében. A párizskörnyéki békeszerződésekben nemzetközinek nyilvánított folyam ügyeinek irányítására létrehozták a Nemzetközi Dunabizottságot (Commission Internationale du Danube, CID), de fenntartották az Európai Dunabizottságot is, mindkettőt a saját irányításuk alatt. Ilyen viszonyok között működött tehát a második világháború előtti időszakban a két bizottság. A második világháború befejezése után a nyugati hatalmak ismét arra törekedtek, hogy a saját kezükben tartsák a Duna ügyeinek intézését. A Szovjetunió, amely a győzei mesen megvívott háború után ismét dunamenti állam lett, nem volt azonban hajlandó ehhez hozzájárulni, és a dunai hajózás kérdéseinek rendezése ügyében 1948 augusztusában Belgrádban összeült Dunakonferencián a nyugati hatalmak ellenzésével szemben megkötötték az ú. n. Dunai Hajózási Egyezményt, mely a partmenti államok számára biztosítja a Dunával kapesolatos ügyek intézését. A magyar országgyűlés által is törvényerőre emelt Egyezmény alapján megalakult Dunabizottság (

Commission du Danube) jogutódja a régebbi bizottságnak, ós az Európai Dunabizottság előző székhelyén, Galacban működik. Tagjai: a Szovjetúnió, Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia (Ausztria ós Németország a békeszerződésig még nincsen képviselve). A Bizottság eddig két közgyűlést tartott (1949. novemberében és 1950. márciusában), és státusában minden dunamenti állam megfelelő képviseletet fog kapni. * * * E történelmi visszapillantás után röviden azokról a hatalmas erőfeszítésekről akarok megemlékezni, amelyeket az Alsó Duna hajózási viszonyainak megjavítása érdekében eddig tettek. A Duna utolsó két mellékfolyójának, a Szeretnek és a Prutnak, felvétele után (150 km távolságra a tengertől) egységes, középvíznél 12 m mély és 500 m széles víziút, amely kiválóan alkalmas volna még tengerjáró hajók számára is. A folyam középvízhozama itt 6430 m

3/sec és a legkisebb hozam sem csökken 2400 m

3/sec alá. Sajnos ezek a kedvező viszonyok alig 50 km hosszú szakaszra érvényesek, mert a folyam további szakaszán Tulcsea felett két ágra: a kiliai és a tulcseai ágra oszlik. A kiliai (északi) ág további szakaszán számos mellékágra, és végül, másodlagos deltát képezve, 8 ágra szakad, míg a tulcseai ág kettéoszlik ós a szulinai és a Szentgyörgy ágat alkotja. A hajózás mindhárom főágban igen nagy akadályokkal küzdött. A legkedvezőbbnek a szulinai ágat tartották, de az átlagos hajózási mélység ebben is csak 2,7 m volt. Ugyanakkor a hozamnak csak a 7%-át vezette, míg 63%-a a kiliai-ág, 30% pedig a Szentgyörgy-ág felé vette útját. A nehézségek okozója a Duna torkolati szakaszán lerakódó nagy hordaléktömeg. A Duna torkolatánál az apály és á dagály közötti különbözet alig 1 m, míg az Atlanti Óceán európai partjainál 6 — 9 m. A Duna-torokban ezért nem jelentkezhet a dagály öblítő hatása, és így a deltaképződés igen erőteljes. Először csupán kotrással akartak a bajokon segíteni, de csakhamar kitűnt e munkálatok meddő volta. Sokáig tisztázatlan volt az is, hogy melyik ágat kell a hajózás részére Jíiépíteni és csak hosszú vajúdás vitán döntöttek a szulinai mellett. Végül soká elhúzódó tárgyalások után, megállapították a hajózóút megjavítása érdekében szükséges munkák programmját és ezek keretében a torkolatot a tengerbe mesze előre8*