Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - IV. Víziügyek a dunai államokban

\ 114 Viziügyek a dunai államokban űz árvédelmi szolgálatot is. Ugyancsak előkészíti és végrehajtja a közalapokból támogatott vízvezeték-építkezéseket, szennyvízcsatornázásokat, úszómedencék és halastavak építését, továbbá a talajjavító munkálatokat. A Műszaki Osztályok jogi csoportja foglalkozik a vízjogi engedélyezésekkel, az építési engedélyek kiadásával és a kisajátítási ügyekkel. Azokat a vízügyeket, amelyeknek jelentősége túlnő az egyes kerületek határain, a prágai, brnói, osztravai és pozsonyi vízgazdálkodási csoport külön feladatként látja el. így az említett csoportok foglalkoznak a völgyzárógátak, kikötők, hajózócsatornák tervezésével és építésével, ellátják a vízrajzi szolgálatot, intézik az árvédelem központi ügyeit, valamint a vízierőhasznosítás kérdéseit. A központi igazgatásban a vízügyek továbbra is két minisztérium hatáskörében maradtak. A talajjavítás és a kisebb vízfolyások szabályozásának ügyeit a Földművelésügyi Minisztérium, a többi ügyeket (vízierők, hajózható víziutak, kikötők, stb.) pedig a Műszaki Minisztérium irányítja. Szlovákiában azonban a hatáskör ettől bizonyos fokig eltér, mert itt a Földművelésügyi Meghatalmazotthoz tartoznak a talajjavításon kívül az árvédelem, vízellátás, szennyvízelvezetés és a kisebb folyók szabályozási ügyei is, és csak a többi ügyeket irányítja a Műszaki Meghatalmazott. A prágai és pozsonyi vízrajzi intézet működését az említett törvény nem érinti, mert ezek, mint központi tudományos intézetek, eddigi feladatkörük ellátására továbbra is fennmaradnak. Külön kell megemlékezni az országos vízgazdálkodási terv elkészítésének céljából létrehívott ú. n. vizgazdálkodási hivatalokról (vodohospodáfské kaneeláfe). Feladatuk elkészíteni a vizek legjobb felhasználásának és szabályozásának a következő 30 évre vonatkozó általános tervét. Négy ilyen hivatalt létesítettek (Prága, Brno, Мог. ostraya és Pozsony) az Elba, Morva, Odera, illetve a szlovákiai folyók vízgyűjtőterületére terjedő hatáskörrel. A vízgazdálkodási hivatalok a Műszaki Minisztérium hatáskörébe tartoznak és jelenleg elsősorban adatgyűjtéssel és felvételezéssel foglalkoznak. Az adatgyűjtés 12 oldal terjedelmű, 200 kérdést tartalmazó kérdőívek alapján folyik. Az ívek kitöltését a hivatal szakemberei a helyszínen végzik el. A felvétel alapján készül el az elvégzendő víziépítkezések országos terve, amely felöleli a munkálatok pénzügyi és anyagszükségleti kimutatását és ütemezését is. À Dunatorkolat hajózási kérdései és az épülő Duna—Fekete-tengeri csatorna Irta: CSEHIDI GÉZA E. Т. O. 386 + 626.1 (282.243.7) (49S ) A Duna-torkolat hajózási nehézségei olyan régiek, mint maga a dunai hajózás. • Hiába állítják határozottan a középiskolai földrajzkönyvek, hogy a Dirna a Feketetengertől egészen a németországi Ulmig, azaz 2588 krp hosszúságban, természetes állapotában hajózható, a valóságban, — a Felső-Dunát nem is tekintve — a középső szakaszon a Gönyü-Bős közötti gázlós részen, továbbá az aldunai zuhatagokon és végül a deltában levő hajózási akadályok komoly kerékkötői a forgalomnak. A dunai hajózás fontosságának legvilágosabb bizonyítéka a vele kapcsolatban áz 1815. évi bécsi kongresszus óta folyó politikai küzdelem. Bár ez a kongresszus kimondotta a dunai hajózás szabadságát, a határozatot az akkor partibirtokos török birodalom magára nézve nem tartotta kötelezőnek. A gőzhajózás megindulása és az osztrák Duna Gőzhajózási Társaság megalakulása után azonban a hajózás ügyének nemzetközi rendezése már nem volt halasztható. A nagyhatalmak (Anglia, Francia-, Olasz-, Porosz- ós Oroszország, a Török birodalom, valamint Szardínia) politikai kérdést csinálva a hajózási érdekekből, az orosztörök krími háborút befejező párizsi békeszerződésben, 1856-ban, kimondották a dunai hajózás szabadságát és két nemzetközi szerv létesítését határozták el: az Európai Dunabizottságét (Commission Européenne du Danube, CED) és a parti államok képviselőiből alkotandó bizottságét. Az első feladatául a Duna-delta hajózási viszonyainak