Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

1-2. szám - III. Balassa Miklós: A gépesített földmunka eszközei

110 Balassa Mililós Nem kis önköltségcsökkentési lehetőséget jelentenek az újítások. A kotr» gépi szerkezete olyan sokféle gépelemet foglal magába, hogy a javításnak, megfelelőbb elem alkalmazásának, igen tág tere van. A hajtógép (rendszerint Dieselmotor) egyes alkatrészei (különösen a nyersolajszivattyú-elemek és porlasztók), az erőátviteli szerkezet részei (fogas- és kúpkerekek, kapcsolók, fékek stb.) és a kotrást végző felszerelés mind olyan szerkezeti elem, amelyek mindegyikénél igen sokféle újítás alkalmazása képzelhető el. 10. Hazai földm mkaíeladataink és a szükséges munkagépek A hazánkban végzendő földmunkák oroszlánrésze a vízgazdálkodással és л közlekedési hálózat kiépítésével összefüggő feladatok megoldására szükséges. Ezek a feladatok a vízgazdálkodás körében: öntöző-, hajózó- és lecsapolócsatornák készítése, vízfolyások és csatornák jókarba-helyezése, árvédelmi töltések készítése és megerősítése, valamint a nagyobb mélyépítési létesítmények földmunkáinak elvégzése. A közlekedési hálózat építési munkáinál utak és vasutak részére bevágások és feltöltések készítése, továbbá nagyobb műtárgyak földmunkáinak elvégzéss. A két munkaterületen megoldandó feladatok közötti főkülönbség az, hogy míg az előbbieknél az anyag teljesen vagy nagyrészben vízből, ill. a talajvízszint alól, az utóbbiaknál majdnem kizárólag szárazban termelendő. Kevésbbé általános, de sok esetben mutatkozó különbség ezenkívül a termelt anyag elhelyezésében van, amely a közlekedési vonalak építésénél majdnem mindig kisebb-nagyobb távolságra való szállítással, a vízépítési munkáknál pedig a le gyakrabban közvetlenül a kotró hatósugarán belül való deponálással történik. A vízgazdálkodás földmunkáinak munkaeszközei ezek szerint a forgó felsővázas kotrógépek és — ahol az anyagot szállítani kell —, víz feletti termelésnél a földnyesők, víz alólinál a kbtrószivattyúk. A közlekedési vonalak építésére alkalmas földmunkaeszközök viszont elsősorban a földnyesők, másodsorban a mozgékony, forgó felsővázas kotrógépek és közúti, ill. terepjáró szállítóeszközök, valamint tológépek. A földnyesőknek általában kétféle típusa használatos. Vannak sajátmotoros és vannak traktorral vontatott és működtetett egységek. Az előbbiek gumikeréken közlekednek, az utóbbiaknál a földnyeső gumikerekű, a vontatóeszköz pedig lehet gumikerekű vagy hernyótalpas. A gumikerekűek szállítási sebessége nagyobb, de nehéz tereppel szemben érzékenyebbek.Sajnos, hazai tapasztalatunk kevés ahhoz, hogy egyik vagy másik típus javára dönthessünk, de úgy látszik, hogy a vízgazdálkodás földmunkáinál inkább a hernyótalpas, a közlekedési vonalak építésénél pedig a gumikerekű használható jobban. A vízgazdálkodási munkáknál ugyanis gyakoribb a nehéz terep (talajvízszint közeléből való termelés) és ritka a nagy szállítási távolság, míg a közlekedési vonalak építésénél a terep rendszerint könnyebb és a gazdaságos anyagelosztás nagyobb szállítási távolságokat tesz szükségessé. A megfelelő hernyótalpas vontató típusának megállapítása és beszerzése nemcsak a földnyesők kérdésének megoldása miatt életbevágóan fontos, hanem azért is, mert a legáltalánosabban használható földmunkaeszköz: a tológép, tulajdonképpen hernyótalpas traktor. Ennek az egyszerű, de csodálatosan sokoldalú munkaeszköznek igen nagy figyelmet kell szentelnünk, mert a munkahely felületének megtisztításától és a humusz leszedésétől kezdve még sok más munka (a munkahelyen végzendő kistávolságú anyagmozgatások, kirakott anyag megszabott rétegvastagságú elterítése, anyag termelése és szállítóeszközre való rátolása, a kész