Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VIII. Szakirodalom

•270 Szakirodalom A bajok orvoslása céljából három kanyarulat átvágását tervezik. A kanyarulatok együttes hossza 8,3 km, az átvágásoké 2,3 km, tehát a rövidülés 6 km. A rövidülés következtében a folyószakasz vízszintesése kna-kint 65 cm.-ről 86 cm-re emelkedik, tehát növekedik a hordalékmozgató erő és csökken a hordaléklerakodás, míg az átvágások felett a meder mélyülni fog. Kereken 2,4 millió m

:

!-re becsülik azt az anyagmennyiséget, amely egyrészt a három átvágásból, másrészt a felfelé csatlakozó mederszakaszok mélyülése következtében az egyensúlyi állapot eléréséig terjedő évek során termelődni fog. A várható medermélyülés megbonthatja a talajvizszin és a partok egyensúlyi állapotát és még erősebb feltöltődést okozhat az átvágások alatti folyószakaszon, amivel Grenoble helyzetét tovább rontaná. Ezért az átvágásokat úgy teivezték, hogy mindegyiknek a felső végén ideiglenes beeresztő-zsilipet építenek, amelynek küszöbe elejét veszi az átvágás fölötti túlságos medermélyülésnek с s amellyel az átvágásba jutó víz mennyiségét és lefolyási sebességét szabályozni tudják. Az átvágásokat, nem szándékoznak teljes szelvényben kiemelni. Csak egy 25 m széles és 2 m mély vezérárokra kívánnak szorítkozni, melyet azután a bevezetett víz kimcscerejével bővítenek ki a 182 m szélességnek megfelelően előre rögzített partokig. Az egyes átvágásoknál várható medei mélyülés 90, 120, ill. 220 cm lesz, és ezzel az 1860 előtti eredeti állapotokat sikerülne elérni. Kismintakísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy 1. alkalmas lesz-e az átvágások módszere a helyzet javítására? 2. Mi lesz az átvágások hatása a mederre, mekkora kimélyüJés, ill. feltöltődés várható? 3. Lehet-e a tervezett beeresztőzsilipek alkalmas kezelésével a levágott kanyarulatokat feliszapolni? 4. Lehet-e az átvágást egy vezérárok kiemelése után a beeresztett víz kimosó erejével a kellő méretekre bővíteni ? . A Grenoble-i Neyrpic-laboratoriumban a vizsgálatokat kétféle kismintán végezték. Az egyik az egész szóbanforgó folyószakaszra kiterjedt, fix mederfenékkel; ezen csak a vízjárás várható változását és vízszínek alakulását vizsgálták. Ezen kívül mindhárom átvágásra külön-külön még egy-egy elmosható anyagból készülő „mozgó" medrű kismintát irányoztak elő, hogy ezeken a mederfenék és a partok változásait, a kimélyüléseket és feltöltődéseket tanulmányozhassák. A fix medrű általános kisminta méretaránya a vízszintes síkban 1/250. Minthogya szóbanforgó mederszakasz 30 km hosszú és a meder mintegy 100 m széles, a kisminta hossza 120 m, szélessége pedig 40 cm. A magasságok mértéke 1/50, a torzítás tehát ötszörös. Az idő mértéke 1/35-4, a sebességé 1/7-07, a vízhozamoké l/88500-га adódott. А с sebességtényező tényleges értéke a vízhozamok nagysága szerint 37 és 46 között változik, a kismintára nézve értéke 20 és 30 között fekszik. Mindenekelőtt az árhullámok levonulását tanulmányozták. Vannak az Isèren ú. n. napi árhullámok, amelyek a nyári hónapokban a hóolvadás következtében jelentkeznek és Grenobleban éppen ß déli órákban tetőznek. Vannak azután az esőzéseket követő rendes árhullámok. A kismintán az árhullámok észrevehető ellapulását nem tudták megállapítani. A nagyobb árhullámok óránkinti terjedési sebességét 7 km-nek találták, ami jól egyezett a természetben megfigyelt értékekkel. A mozgómedrű kisminták készítésénél nagy gondot okozott a mederanyag megválasztása, amelynek szemcsenagyságát nem lehet a modellmérték arányában kicsinyíteni. Olyan anyaggal kellett beérniök, amely a kisminta geométriai hasonlósága mellett a hordalék elindulásához szükséges erők hasonlóságát és — amennyire lehetséges — a kimosás és lerakodás hatásainak hasonlóságát is ki tudja elégíteni, éspedig a különböző vízállások, ill. vízhozamok esetére. Ismeretes, hogy a hordalék csak akkor indul mozgásnak, ha környezetében, tehát a fenéken, a víz sebessége elér egy bizonyos legkisebb értéket, az ú. n. kritikus sebességet. A neki megfelelő többi hidraulikus tényező a kritikus vízmennyiség, kritikus vízmélység és kritikus középsebesség. A folyóra nézve a kritikus vízmennyiség 300 m

3/sec, a kritikus vízmélység 2 m, a víz esése pedig ugyanakkor 86 cm/km. Hosszas kísérletezés és beható számítások után a kiviteli kisminta anyagául vegyesszemű kőszénzuzalékot használtak.