Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VIII. Szakirodalom

Jonte — Tory : Az Iscre szabályozása 271 Megállapították, hogy a kismintára és az eredeti folyószakaszra vonatkozólag kiértékelt Froude-iéle számok viszonya 1,23. Mivel pedig a folyószakaszra nézve a Froude-féle számot 0,4-nek találták, azért ez a szám a kismintára nézve 0,49-nek adódott. A két szám elég közel van, tehát a következtetést lehetővé teszi, másrészt elég távol van az egységtől, ami a rohanó mozgásállapotra jellemző. A hordalékmozgás megindulását a 300 m

3/sec vízmennyiség közelében találták, ami jól megfelel a folyón talált értéknek. A mozgómedrű kismintákon a tervezett átvágások méreteit és a beeresztőzsilipet is mértékhelyesen képezték ki. Az átvágás megnyitása a vízszint süllyedését eredményezi, s ennek következményei egy leszívási görbe kialakulása, ill. a meder kimosása a felfelé csatlakozó folyószakaszon. A kimélyülés erőteljes, és annál erősebb, minél gyorsabban nyitják a beeresztő zsilipet, viszent ugyanakkor annál kisebb távolságra terjed a kimélyítőhatás. A leszívási görbe annál erőteljesebb, minél kevesebb a beeresztett vízmennyiség. Ha a vízhozam eléggé, megnövekedik, a leszívási görbe fokozatosan eltűnik, a kimosás pedig az átvágási részben feltöltődésbe megy át. Ez a változó hatás az átvágáshoz csatlakozó alsó szakaszra is átterjed, ami pedig nem kívánatos jelenség. A beeresztőzsilip helyes kezelésével azonban sikerült elérni, hogy a vezérárok mélyül a nélkül, hogy szélesedne. Ha a vízhozam növekedik, akkor az átvágás szélesedik. Az átvágásnak vezérárok segítségével való létesítése olymódon, hegy az új meder nagyobb részét a beeresztett víz elmosó-erejével távolítsák el, e szerint nem ütközik nagyobb nehézségbe. Viszent nem sikerült kismintán igazolni azt, hogy a kanyarulat levágott mederágát iszapoló eljárással lehessen fokozatosan feltölteni, ahogy azt a tervezők elgondolták. Az átvágás alatti szakaszon feltöltődés keletkezik abból az 'anyagból, amely a kimélyülésekből és az elmosásokból kerül ki. Ezt a feltöltődést tehát kotrással kellene eltávolítani, de meg lehet akadályozni a beeresztőzsilip megfelelő kezelésével is, vagyis a nyitás lassításával, illetve a hordaléktermelés fojtásával. * * * A folyószabályozás területén a kismintakísérleteket eddig még gyakorlati eredménnyel nem igen lehetett igénybevenni. Az elkerülhetetlen torzítás nagyon megnehezíti a minőségi, és méginkább a mennyiségi következtetéseket. Az ismertetett kismintakísérletek, úgylátszik, mégis eredménnyel kecsegtetnek — legalább is a folyószabályozás egy különleges fejezetében — a kanyarulatok átvágásával történő szabályozás esetében. Magyar vonatkozásban ezek a kísérletek már csak azért is nagy érdeklődésre tarthatnak számot, mert hisz nálunk — csal-nem 100 évvel ezelőtt — a Tiszaszabályozás lényegét az ármentesítés mellett éppen a kanyaiulatok átvágása képezte. És még nagyobb szabású átvágások létesültek a Duna Paks és Drávatorok közötti szakaszán. A tapasztalat azt mutatta, hogy ezeknek az átvágásoknak a legnagyobb része nem fejlődött a remélt mértékben, más esetben viszont éppenséggel túlfejlődött. Akkor természetesen még szó sem lehetett kismintakísérletekről. Az eddigi tapasztalatokból viszont leszűrhetjük, hogy a sikertelenségek legfőbb oka az, hogy az átvágásokat túlságosan szűkre szabták. A víz kimosó ereje nem volt elég az átvágások rendes kifejlődéséhez, viszont a kimosott anyag lejjebb lerakódva újabb elfajulásokhoz vezetett. A bol az átvágás nem fejlődött kellő mértékben, ott később kotrással kellett a bővítést elvégezni, ahol pedig túlfejlődés következett be, ott kiegészítő szabályozással kellett segíteni. Ma már az átvágásokat lehetőleg teljes szelvénnyel emeljük ki, hogy a folyó ne legyen kénytelen medrét a szélesség irányéban bővíteni, nagymennyiségű hordalékot termelni és azt lejjebb lerakva vijabb elfajulásokat előidézni. Érdeklődéssel várjuk, hogy a kismintakísérletek alapján tervezett Grenoble-i átvágások meghozzák-e a remélt eredményekot. Csak az a kár, hogy még jó néhány év eltelik, amíg az eredményekről újabb beszámolót kaphatunk. Tőry Kálmán. 9*