Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VII. Víziügyek a dunai államokban

Lászláffy : Az osztrák vízgazdálkodás 263 Ausztria a maga 25 (újabban 40) milliárd kWórára becsült gazdaságosan kiépíthető vízienergiakészletével — amiből a tervezett 11 dunai vízlépcsőre 11 milliárd kWó jut — Közép-Európa vízierőben leggazdagabb országa. A fejenkinti fogyasztás 1947-ben viszont csak 412 kWó. Érthető tehát, ha az ország gazdasági tervei között a vízgazdálkodás, és különösen a vlzierök hasznosítása áll az előtérben. A szövetségi vagyon- és tervgazdálkodási minisztérium az energiagazdálkodás államosítása után (1947. márc. 26.) a mult évben hozta tető alá az országos energiagazdasági kerettervet, amely a megvalósításra érdemes 78 vízerőhasznosítás kiviteli sorrendjét hangolja össze egyrészt a várható szükségletekkel, másrészt a remélt pénzügyi, továbbá anyag- és munkaerőgazdálkodási feltételekkel.

3 A keretterv nagy súlyt vet a tározók kiépítésére. Különösen jelentős ez a kérdés, ha figyelembevesszük a közcélú müvek alábbi termelési adatait: É v ViziHőÖsszes Behozatal Kivitel Fogyasztás É v energiatermelés Behozatal Kivitel Fogyasztás É v millió kilowattóra 1946 2555 355 2910 159 764 2305 1947 2723 511 3234 80 644 2670 1948 3672 540 4212 259 1066 3405 1948-ban a vízierőkből nyert évi energia mennyisége az egész termelésnek 87%-a volt, de ez az érték a vízjárás ingadozásainak megfelelően a május —augusztusi 97 —99%-os, és november —decemberi 52 —63%-os szélső értékekből adódott. Ilyen körülmények között télen szigorú fogyasztási korlátozásokra van szükség, a nyári energiatermelés egy része pedig kárbavész. Különösen érezhető a tárolt energia aránylag csekély hányadából eredő hátrány az ország északkeleti és északi részeiben. A vízierők kiépítéséről a következő adatok tájékoztatnak: A Teljesítmény, ezer kW Téli ' Nyári Összes munkahelyek' száma Teljesítmény, ezer kW energiatermelés millió kWó 1945 —49. márc. közt megépült ... 7 100 189 337 526 Munkában van és 1951-ig befejezendő 22 408 536 717 1253 További munkák 15 1025 1549 1792 3341 1 Üj vízierőművek, tárolók és bővítések. A már üzembehelyezett művek közt legjelentősebb a tiroli Gerlos-mű (60 ezer kW), a munkában lévők közt a Glockner — Kaprun művek fővízlépcsője (155 ezer kW), a 68 millió m

3-es Moserboden, és a 80 millió m

3-es Wasserfallboden tárolóval, amelynek üzembehelyezését 1951-re irányozták elő. Az Ybbs — Persenbeugi dunai erőmű (150 ezer kW) ügye a hajózási érdekeltség támasztotta nehézségek miatt a későbbi munkák csoportjába került. (A további dunai vízlépcsők kiépítése komoly formában még fel sem merült.) Említésre méltó, hogy a vízlépcső közelében várható áramlási talajtani kísérleti intézet és az osztrák vízgazdálkodási szövetség havi folyóirata. A szövetségi földművelés- és erdőügyi, továbbá a kereskedelemügyi és újjáépítési minisztérium és az osztrák vízgazdálkodási szövetség megbízásából kiadja a Springer cég. Szerkeszti dr. Kar Gyula mérnök, egy. tanár. 3 Lienert, J. : Elektrizitätswirtschaftsplanung Österreichs. Zeitschrift des Österr. Ingenieur u. Arch.-Vereines, 1949/17 — 18.