Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VII. Víziügyek a dunai államokban

VlZIÜGYEK A DUNAI ÁLLAMOKBAN A népi demokratikus országok kultúrmérnöki kutatásügyi szolgálatainak együttműködése E. Т. O. 626.8.001.4 (437) A Technicky Obzor (Műszaki Figyelő), a Csehszlovák Mérnökegyesület folyóirata, 1949. október havi számában Jirouäek mérnök tollából általános érdeklődésre számottartó közlemény jelent meg. A cikk elsősorban Csehszlovákia knltúrmérnöki kutatásügyével foglalkozik, az első világháború óta eltelt időben.

1 Figyelemreméltó, hogy északi szomszédunknál már 1921-ben miniszteri rendelet jelent meg a kultúrmérnöki kutatásügy szabályozására. E szerint 3 intézetet kellett volna felállítani: Prágában az Elba, Brnoban a Morva ós az Odera, Pozsonyban pedig a Duna vízgyűjtőjére kiterjedő hatáskörrel, a műegyetemek vízépítés tanárainak irányításával, de a munkába a legszorosabban kapcsolódtak volna bele az állami vízügyi szolgálat szervei is. A végrehajtás azonban bizonyos mértékig eltért az alaprendelettől és a valóságban az említett intézetek helyett a ,,Kultúrmérnöki Kutatásügyi Testület" vette kezébe az intézeteknek szánt munkakör ellátását. A Kutatásügyi Testület működésének irányítása az állami vízügyi szolgálat hatáskörébe tartozott. Az idők távlatából megállapítható, hogy az említett Kutatásügyi Testület működése eredményes volt. Sikerült kiépíteni a közvetlen kapcsolatot a mezőgazdasági termelés felé, és az egyes magánbirtokokon állami támogatással berendezett mintatelepéken szerzett megfigyelések és észlelések feldolgozása jelentősen hozzájárult a két világháború között folyamatban volt nagykiterjedésű talajjavítási munkák gazdaságos végrehajtásához. Nem gondoskodott azonban a Kutatásügyi Testület a megfelelő szakember-utánpótlásról és így Csehszlovákia kultúrmérnöki kutatásügye a második világháború után jelentős szakember-hiánnyal küzd, amelyet a tervgazdálkodásra való áttéréssel kapcsolatos nagyarányú építkezési tevékenység még jobban fokoz. A csehszlovák kutatók elsősorban a talajtan területén értek el az egész világ műszaki szakkörei által megbecsült eredményeket. Ennek a tudománynak egyik úttörője Kopecky József,

2 akinek munkái magyar nyelven is megjelentek. A Nemzetközi Talajtani Szövetség nagygyűlésein Kopeckyn kívül különösen Janota, Solnáf és Zavadil munkássága szerzett komoly elismerést, A német megszállás alatt, a szellemi élet többi munkaterületeihez hasonlóan, természetesen a kultúrmérnöki kutatásügy fejlődésében is törés következett be. A háború utána Kutatásügyi Testülettel szemben támasztott követelmények még csak fokozódtak. Az ország kétéves tervének végrehajtása, az 1947. évi katasztrofális aszály és az 1949. január 1-én megindult 5-éves terv előkészítése tetemesen megnövelte a Testület feladatkörét, amely most már mint az Országos Tervhivatal Állami Kutatásügyi Tanácsának Kultúrmérnöki Szervezete 7 bizottságban folytatja munkásságát. 1 Lásd erről a szerzőnek lapunk 1948/4. számában megjelent ismertetését. - Kopecky József: A talaj fizikai sajátságai. Vízügyi Közlemények, XXIV. füzet. — Kopecky József : Talajvizsgálat alagcsövezés céljára, különös tekintettel a mechanikai talaj elemzések új iszapolókészülékkel való végrehajtására. Vízügyi Közlemények, XXIV. füzet.