Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
3-4. szám - VI. Szemle
252 :Szemle A jelenlegi szakaszos felsőrajnai kishaj ózás számára 30—90 m hosszú és 12 m széles hajózsilipek szolgálnak. A jövőben építendő 135 m x 12 m méretű hajózsilipek egy 1200 t-ás uszály és vontatójának átzsilipelésére lesznek alkalmasak. A felsőrajnai művek nem épültek egységes tervek és vállalkozás útján. A munkák megindulása idején az egész szakasz egységes kiépítése túlságosan nagy feladatnak látszott egyetlen vállalat számára. Egyébként azért is nehéz volt ennek a kérdésnek egységes megoldása, mivel a Rajna a szakasz legnagyobb részén határfolyó. Ennek következtében az egyes lépcsők kiépítésére különböző német és svájci társaságok kaptak koncessziót. 1938 óta Svájc behozatala megnégyszereződött, kivitele kétszeresére emelkedett. Érthető tehát Svájc igyekezete, hogy víziútjait kiépítse, annál is inkább, mivel a környező államok vasútjai ara úgy is túl vannak terhelve. Svájc számára a jövőben fontossá válhat a Boden-tavon át Ulm felé vezető dunai összeköttetés is. A csatorna részére a Riss és a Schüssen völgye kínálkozik. A távolság a Boden-tó és Ulm között légvonalban alig 90 km; de a nehézségek nem kicsinyek, mert a Boden-tó középvízszínének magassága 395 m, Ulm 470 m-en fekszik és a kettő közötti vízválasztó tengerszint feletti magassága közel 600 m. IRODALOM: Kaspar : Wasserstrassen und Energiewirtschaft, Zeitschrift des VDI. 1949. I. 1. — Neckar A. G.: Neckarkanal. 1949. — J. Aubert: Barrages et canalisation. Paris, Dunod 1949. — Dr. Lászlóffy W. : A transhelvét csatorna. Vízügyi Közlemények. 1948/2. szám. — Riszdorfer J. : A Majnán és Neckaron végzett folyamcsatornázási munkák sorári alkalmazott gátak. Vízügyi Közlemények, 1936/3. szám. — Wittmann: Wasserbau und wasserwirtschaftliche Aufgaben am Rhein und Bodensee. Deutsche Wasserwirtschaft, 1938. VI. 1. BELGIUM VlZIUTAI ÉS VÍZÉPÍTÉSI LABORATÖR1UMAI írta: DE CHÂTEL RUDOLF E. Т. O. 386 + 626/627.001.57(493). Az 1843-ban alapított „ Annales des Travaux Publics de Belgique 1', a közmunkaügyi minisztérium műszaki folyóirata, 1948-ban jelentette meg 100-ik évfolyamát. Az ezalkalomból kiadott albumalakú jubileumi szám vízépítési fejezeteit az alábbiakban ismertetjük. I. Belgium víziút-hálózata A víziúthálózatról a belga Administration des Ponts et Chaussées egy évszázados vízügyi tevékenységének összefoglaló ismertetése ad képet. 1 Ismeretes, hogy a belga víziút-hálózat világszerte'a legsűrűbbek egyike. A középkorban, és tovább egészen a 18. századig, a belvízi hajózás elsősorban a gazdagság legfőbb forrását, a tengeri hajózást szolgálja ki. Ennek középpontjai 1 Willems, G — Bijls, A. — Caulier, A. — Blockmans, J. : Un siècle d'activité de l'Administration des Ponts et Chaussées dans le domaine des voies hydrauliques. — 38 — 67. old. 3 térképpel és 35 képpel.