Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - VI. Szemle

Mátrai: A Duna—Rajna viziút 249 elhelyezése következtében az egész gépészeti berendezés, és vele a gépház magassága is csökkent. Gyakran szivornyás elrendezések épülnek, így a turbina előtti költséges zsilipek elmaradnak. Hogy mit jelentettek ezek a szerkezeti javítások, azt élénken szemlélteti a 3. ábra, ahol egymással szembeállítottuk a Majnán 1930-ban épült kleinwallstadti és 1939-ben épült steinbachi vízerőmű építési költségét és vasanyag-felhasználását 1 kW kiépítésre vonatkoztatva. A vízerőművek újabb, gazdaságosabb építési formáinak keresésére állandó vizsgálatok folynak. Készültek tervek, amelyeknél az egész vízerőmű, beleértve a gerebtisztító berendezést is, egy alacsony, lapostetejű épületben van egyesítve, így könnyen beleilleszkedik a tájékba. Más terveknél egyáltalán nincsen gépház, csak a generátorok vannak egy fémköpennyel körülvéve. Az egymásközti összeköttetést folyosó biztosítja. Ismét más megoldásnál a generátorok közös alacsony gépházba kerülnek és kívül mozgó daru szolgálja ki az egységeket. A vizsgált két-egységes erőművek esetében az utóbb említett megoldások a költségek tekintetében nem mutatkoztak előnyösebbnek a régi, csarnokszerű gépházaknál, ezért végeredményben megmaradnak az üzemi és szerelési szempontból előnyösebb csarnokelrendezésnél. A Duna—Majna—Rajna víziút megvalósításának közvetett jelentősége is igen nagy. Az ipar és mezőgazdaság fejlesztésének alapvető feltétele az elektromos energiatermelés. A vízerőhasznosítás természeténél fogva decentralizáló hatású, vagyis ellensúlyozza a túlságosan nagy ipari központok kialakulását. A vízerőtermelés következtében jelentős szénmegtakarítás adódik. A 4. ábrán összehasonlítottuk a Duna—Majna—Rajna erőműveken termelhető energiát Bajorország 1946. évi szénfogyasztásával. A víziút kiépítése után vízerőből mintegy feleannyi energia lesz termelhető, mint amennyi Bajorország teljes energiafogyasztása (vasutak nélkül). A művek jelentőségét, munkaerő- és anyagszükségletét jól mutatja a 2. táblázat. A Neckar-csatornázás. A Stuttgartban 1921-ben alakult Neckar A. G. célja a Neckar csatornázása a torkolattól Plochingenig. (Lásd az 1. és 2. ábrát.) Erre a szakaszra 26 vízlépcső és 23 vízerőmű esik. 1935-ig elkészült a 113 km hosszú mann3. ábra. Majnai vízierőművek összehasonlítása. I. Kleinwallstadt. II. Steinbach, a) A duzzasztómű költségét, ill. vasszükségletét teljesen a hajózásra hárítva, — b) a hajózásra és vízerőtermelésre egyenletesen elosztva, — c) teljesen a vízerőtermelésre hárítva. 4. ábra. Bajorország évi szénfogyasztása és a Duna — Majna —Rajna erőműveken termelhető energia szénben kifejezve. а = Bajorország évi szénfogyasztása; ebből b ; = az elektromos áram termelésére eső rész. — с = A Duna— Majna—Rajna erőmüveken összesen termelhető energia; ebből d a 1G meglevő erőművön (600 millió kWh), — e = a további 13 tervezett majnai erőművön (160 millió kWh), — / további 29 dunai és majnai erőművön (1300 millió kWh).