Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)

3-4. szám - I. Dr. Bogárdi János: Lebegtetett hordalékmozgás a Tisza Záhony-rázompusztai szakaszán

Lebegtetett hordalékmozgás a Tiszán 151 ß helyett y szerepel, vagyis 8-2-,A 2 g A 11. ábra erővektorainak figyelembevételével a lebegtetés és nyugvás határán lévő hordalékszem egyensúlyát tehát a HßA + V(

r

i-,) Ну A + — у A 2 g egyenlet fejezi ki, amiből a telítési sebesség, illetőleg a telítési töménység, bevezetve a hordalékos víz ß fajsúlya helyett a ß = 1000 + с kifejezés

t 1 + '£ 71 v

t = 7) + H í íooo + с V 1 + с 71 (6/a) 7i C

t = V — 7~ — (7i - 7) 2 g A H\ - 7 7i -7- — (7i-7) 2 g A i.l Я

I (7/«) Megjegyzendő, hogy az ütőerőnek a kétféle fajsúllyal való figyelembevételénél a számított telítési sebességek alig néhány ezrelékkel, a telítési töménységek pedig mindössze 2—3 százalékkal térnek el egymástól. Számításainknál az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a (6/a) és (7/a) egyenlőségeket használjuk. Mind a (6) és (7), mind pedig a (6/a) és (7/a) egyenlőségek а mértékegységeket tekintve helyes kifejezések. Számításnál tehát az egynemű értékeket azonos mértékegységekben kifejezve kell behelyettesíteni. Újabb feltevések az örvénylő vízmozgás belső erőivel magyarázzák a hordalék lebegését.

2 Ismeretes, hogy a mozgó víz két rétege között fellépő nyiróerőt, a vízszálas mozgáshoz hasonlóan, örvénylő vízmozgásnál az S = dv ám (8) dí> összefüggéssel fejezhetjük ki, ahol S a nyíróerő,—— a sebesség változása a mélység dm szerint, vagy röviden sebesség-gradiens, с pedig az ú. n. „keveredési együttható", amely a vízsebességtől függően a vízmélységgel változik. A nyíróerő azonos a hordalékmozgató erővel, vagyis 8 = £ — = ymJ (9) dm Dr. Bogárdi János: Hordalékmozgás a folyószabályozásban, Budapest, 1943. «